Az amerikai Pénzügyminisztérium egyes körei megkerestek bizonyos szerb üzletembereket azzal kapcsolatban, hogy közülük valaki beszállna-e a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) orosz tulajdonrészének megvásárlásáért folyó versenybe.
„Komoly, nem a rezsimhez kötődő üzletemberekről van szó” – mondta a FoNetnek Miša Brkić gazdasági újságíró, hozzátéve, hogy ezek az információk március elején jutottak el hozzá.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Ez a forgatókönyv napirenden volt, de hogy megvalósul-e, azt senki sem tudja. Mindenesetre érdekes, hogy egyáltalán felmerült. Ez arra utal, hogy az amerikai Pénzügyminisztériumban bizonyos kételyek vannak a jelenleg deklarált vevővel, a magyar MOL-lal kapcsolatban” – mondta Brkić annak kapcsán, hogy az Egyesült Államok március 24-ig adott határidőt a végleges megállapodásra a vállalat orosz részesedésének eladásáról.
Emlékeztetett arra is, hogy az amerikai OFAC szó szerint „az utolsó pillanatban” hosszabbította meg a NIS-re vonatkozó engedélyt, amely most április 17-ig érvényes.
„Ez két dolgot is jelenthet: egyrészt azt, hogy a világesemények peremén vagyunk, és az amerikai Pénzügyminisztérium számára az utolsó helyen állunk a prioritások között. A másik lehetőség, hogy szándékosan húzzák az időt, és közben próbálnak még egy szereplőt bevonni, aki beszállhat, és egyben az oroszok számára is elfogadható lenne. Ha megjelenik egy szerb üzletember, miért is lenne ez Putyin ellenére, hiszen ő és munkatársai folyamatosan arról beszélnek, hogy szívükön viselik Szerbia gazdasági fejlődését” – mondta Brkić.
Hozzátette, jelenleg nehéz megjósolni, mi „készül” a washingtoni politikai-gazdasági elitben.
„Nyilvánvaló, hogy az amerikaiak megvárják a magyarországi választások végét, és csak azután hoznak részletesebb döntéseket” – véli Brkić.
Arra is figyelmeztetett, hogy sokan attól tartanak, hiány lesz az üzemanyagból a benzinkutakon, de nem azért, mert a NIS-t még nem adták el, hanem mert lezárták a Hormuzi-szorost.
„Sokkal nagyobb a tét annál, mint hogy eladják-e a NIS-t vagy sem” – hangsúlyozta.
Úgy értékelte, hogy a NIS a globális politikai feszültségek és geopolitikai játszmák „járulékos áldozata”.
„Az egyik oldalon ott van az ukrajnai háború, amelyhez az Egyesült Államok megosztott érzelmekkel viszonyul, a másik oldalon pedig a közel-keleti konfliktus, amelyben Amerika közvetlenül érintett. Jelenleg nehéz megállapítani, hogy ez a nagyhatalmak közötti alkudozás része-e. Túl sok az ismeretlen és a kérdőjel ahhoz, hogy végleges választ lehessen adni” – zárta Brkić.
