Napra pontosan huszonhét évvel ezelőtt, 1999. március 24-én 20 órakor a NATO-erők légicsapásokat indítottak a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság ellen.
A 78 napig tartó akció során, amelyben 19 ország vett részt, több mint 1000 ember vesztette életét, és több ezer ember megsebesült. Jelentős károk keletkeztek az infrastruktúrában, katonai és polgári létesítményekben, a kár teljes összegét pedig mintegy 30 milliárd dollárra becsülték.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Két évvel ezelőtt Franciaország, Olaszország, Németország, Norvégia, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia belgrádi nagykövetségének közös közleményében azt írták, hogy „ez volt az a beavatkozás, amelyet senki sem akart”. A közlemény kiemelte: a szövetségesek hadműveletének célja az volt, hogy rákényszerítse Slobodan Miloševićet, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság akkori elnökét: hagyjon fel a koszovói civil lakosság zaklatásával, illetve, hogy megfékezze a humanitárius katasztrófát, valamint lehetővé tegye a menekültek és a kitelepítettek hazatérését, a humanitárius szervezeteknek pedig azt, hogy Koszovóban is végezhessék tevékenységüket.
A kommüniké szerint a hadművelet azt követően indult meg, hogy a nemzetközi közösség kimerített minden politikai és diplomáciai eszközt Milošević meggyőzésére, hogy tárgyalásokkal vessen véget a koszovói válságnak.
„A szövetségesek hadművelete nem Szerbia lakossága ellen irányult és mélyen sajnáljuk az elvesztett emberi életeket Koszovóban és Szerbiában. Emlékezünk, részvétünket fejezzük ki az elvesztett ártatlan életek miatt, de egyúttal gondolkodunk Szerbiával és Koszovóval való közös jövőnkről is a népek európai családjában” – olvasható a 2024-ben kiadott a közleményben.
