Szerbia az elmúlt tíz napban több IT-céget is elveszített, amelyek bezárták helyi működésüket, és az első számítások szerint mintegy 500 alkalmazott maradt munka nélkül. A bezárási hullámot az olasz Lottomatica indította el, amely március közepén bezárta teljes szerbiai részlegét, és egyetlen nap alatt 348 alkalmazott kapott felmondást. Ezt elbocsátások követték a Block vállalatnál, majd a Zendesk belgrádi irodájának bezárása, ahol 60 ember dolgozott. Az alkalmazottak bejelentése szerint a Playstudios is megszünteti itt a működését – írja a Biznis.rs.
Az okok, amelyeket a szerb gazdaság egyik legdinamikusabb ágazatában működő négy vállalat szinte egyidejű távozására megneveznek, a működés optimalizálása, a mesterséges intelligencia nagyobb használata, az iparági támogatások csökkentése vagy megszüntetése, valamint a munkaerőköltségek növekedése köré sorolhatók.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Milan Šolaja, a Vajdasági ICT klaszter igazgatója a Biznis.rs-nek elmondta, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a Lottomatica/PWO 348 dolgozója maradt állás nélkül, a Zendesk (korábban újvidéki Tymeshift) körülbelül 60 embert bocsátott el, míg a Playstudios esetében a szám még nem hivatalos, de több tucatnyira becsülik.
„A Block globális történet: több mint 10 000 alkalmazottból 4 000 elbocsátott, ebből a szerbiai szám nem ismert. Összesen, durva becsléssel 450–550 munkahely szűnt meg tíz nap alatt” – mondta Šolaja.
Mi áll az elbocsátások mögött?
Mindegyik eset mögött saját logika áll. A Lottomatica klasszikus felvásárlás utáni átszervezést hajtott végre. 639 millió euróért megvásárolták az SKS365-öt, a belgrádi csapat két évig dolgozott a platform migrációján, majd a munka befejeztével feloszlatták. A mesterséges intelligencia szerepel a vállalati stratégiában, de nem közvetlen oka ezeknek az elbocsátásoknak.
A Zendesk 2023-ban megvásárolta az újvidéki Tymeshiftet, most pedig bezárja az irodát az akvizíciós ciklus és az ügyféltámogatási szektorban erősödő automatizálási nyomás kombinációja miatt.
„A Block esete strukturális: jó pénzügyi eredmények, évi 24 %-os bevételnövekedés, mégis a munkaerő 40 %-át elbocsátják, és nyíltan kijelentik, hogy az AI megváltoztatja a vállalat működését. A piac 24 %-os részvényár-emelkedéssel reagált, ami talán a legbeszédesebb adat, mert a létszámcsökkentéssel elért hatékonyság értékelt stratégia lett” – mondta a Biznis.rs forrása.
A támogatások nem a fő ok
A domináns okokról szólva Šolaja szerint az AI valós nyomás, nem kifogás. Az ügyféltámogatás, QA, adat-migráció és hasonló feladatok már nagyrészt automatizálhatók, és ez a folyamat gyorsul. Ugyanakkor a betelepülő munkavállalók után járó támogatások megszüntetése szerinte nem lehet közvetlen oka ezeknek az elbocsátásoknak.
„A megszüntetés inkább reputációs ütést jelentett – azt az üzenetet, hogy az üzleti környezet kiszámíthatatlan. A támogatásokat 2029-ig ígérték, majd előzetes bejelentés nélkül megszüntették, ráadásul a 2023–2024-es időszakra járó, millió eurókban mérhető tartozásokat sem fizették ki. Ez világos üzenet a cégeknek” – magyarázta a klaszter vezetője.
Marko Vučetić, a Szerb IT Szövetség igazgatója a Biznis.rs-nek azt mondta, hogy a cégek kivonulása nem meglepetés, és már tavaly figyelmeztettek, hogy a támogatások megszüntetése után a vállalatok újraszámolják, érdemes-e Szerbiában maradniuk. Hozzátette, hogy fennáll a veszély, hogy ez nem a végleges lista, és a jelenlegi hangulat alapján további cégek is távozhatnak.
Előbb stratégia, aztán támogatások
Šolaja szerint a támogatások csak eszközök, amelyeknek egy szélesebb stratégia részei kell lenniük – legyen szó befektetésvonzásról, hazai erőforrások bevonásáról vagy más célról.
„Két problémánk van. Nincs egységes, hosszú távú állami IT-stratégia. A másik, súlyosabb, hogy az IT-cégek közel 90 %-a külföldi tulajdonban van. A külföldieket nem érdekli a stratégiai fejlődés, csak az, hogy a fejlesztőközpont eredményes legyen és olcsó” – mondta.
Szerinte új fejlesztési politikára van szükség: több támogatás hazai termékcégeknek, több befektetés AI-készségekbe, több támogatás junioroknak, és több ösztönzés azoknak a vállalatoknak, amelyek hosszú távú értéket hoznak létre.
„Nem lehetünk tartósan a legolcsóbbak. Az esélyünk abban van, hogy jó mérnököket, fejlett digitális infrastruktúrát, növekvő AI-szaktudást és több hazai céget kombináljunk. Kevesebb függés külföldi döntésektől, több technológiai önállóság” – mondta.
Fotó: freepik
