A közel-keleti konfliktus súlyosan megzavarta a globális műtrágyapiacot, ami a földgáz árának hirtelen emelkedéséhez vezetett – ez a karbamid (urea) gyártásának kulcsfontosságú alapanyaga. Ugyanakkor a Hormuzi-szoros körüli válság, amely a műtrágya-kereskedelem egyik legfontosabb útvonala, és amelyen a világforgalom mintegy harmada halad át, további bizonytalanságot okoz a tavaszi vetés előtt, amikor a műtrágya iránti kereslet a legnagyobb.
A Trading Economics adatai szerint a karbamid határidős ára elérte a tonnánkénti 684 dollárt, ami 2022 októbere óta a legmagasabb szint, és az év eleje óta több mint 70 százalékos növekedést jelent.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Indiában és Bangladesben a termelést üzembezárások és karbantartások hátráltatják a korlátozott LNG-szállítások miatt. Kína szigorította az exportkorlátozásokat a belföldi ellátás biztosítása érdekében, míg Oroszország csökkentette a kulcsfontosságú tápanyagok exportját.
Az ellátási problémák mellett a tavaszi vetés előtti kereslet is nő, különösen a nagy mezőgazdasági gazdaságokban, ami importversenyt okoz az országok között, és tovább emeli az árakat.
A szerb tőzsdén is emelkednek az árak, melyek naponta változtak, ami óvatosságra késztette az eladókat és csökkentette a kínálatot.
A közel-keleti válság tovább rontja a már megingott piacot
Korábban Szerbiának fejlett saját műtrágyaipara volt, hét gyárral, ma viszont a szükségletek nagy részét importból fedezik.
„Régebben ősszel évente mintegy 900 000 tonna, tavasszal pedig körülbelül 500 000 tonna műtrágyát használtak fel. Ma a piac sokkal instabilabb, és a termelés alapját jelentő gáz ára politikai és gazdasági korlátozások miatt különösen érzékeny” – mondta a Biznis.rs-nek Milan Prostran agroökonómiai elemző.
Szerinte a piacot már korábban megrázták az Oroszország és Fehéroroszország elleni szankciók, amelyek a világ legnagyobb műtrágya-szállítói közé tartoznak, és Ukrajnával együtt Szerbia fő beszállítói voltak.
Prostran szerint biztató, hogy Dragan Glamočić mezőgazdasági miniszter azt nyilatkozta: elegendő készlet áll rendelkezésre a tápanyag-utánpótláshoz és a tavaszi vetéshez.
„Ha valóban biztosított minden, akkor a szükséges mennyiségeket már importálták, és elérhetők a piacon” – mondta, hozzátéve, hogy így a gazdák nyugodtabbak lehetnek a vetés idején.
A miniszter hektáronként 18 000 dinár támogatást is bejelentett, legfeljebb 100 hektáros gazdaságok számára, amely a műtrágya, üzemanyag és vetőmag költségeinek egy részét fedezheti.
Prostran azonban figyelmeztet, hogy sok termelő kimarad ebből.
„Mi lesz azokkal, akiknek több mint 100 hektárjuk van, vagy a kisebb, nem regisztrált gazdaságokkal? Ők kerülhetnek a legnehezebb helyzetbe” – mondta.
A magasabb költségek a végső árakban is megjelennek
Prostran szerint, ha a hivatalos adatok helyesek, Szerbia idén elkerülheti a közel-keleti konfliktus legsúlyosabb következményeit, de a jelenlegi beszerzések már drágábbak.
Ez növeli a termelési költségeket, ami előbb-utóbb a mezőgazdasági termékek végső árában is megjelenik.
„A jelenlegi készleteket még a válság előtt szerezték be. Az igazi kérdés az, hogy a következő szezonra milyen áron lehet majd új mennyiséget vásárolni, és meddig tart a válság” – mondta.
„Számításaim szerint a tavaszi vetés 20–25 százalékkal lesz drágább, mint tavaly, a műtrágya, vetőmag és üzemanyag drágulása miatt. A legnehezebb helyzetbe a kis és közepes gazdák kerülnek, akik nem jogosultak a hektáronkénti 18 000 dináros támogatásra” – zárta Prostran.
Fotó: Stock fotó
