Történelmi mélyponton van a sajtószabadság Szerbiában – ez az egyik következtetés, amelyet ma ismertetett egy nemzetközi médiaszervezetekből álló misszió. Hozzátették: az egyik kulcsprobléma az újságírók elleni támadások büntetlensége, mert ez újabb támadások előtt nyitja meg az utat, akár halálos kimenetelűek előtt is, írja a Danas.

„Minden piros jelzés és minden riasztás bekapcsolt” – mondta a Riporterek Határok Nélkül (RSF) képviselője, Pavol Salai.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal

A belgrádi delegációban az RSF mellett jelen vannak az Article 19 Europe, a European Center for Press and Media Freedom (ECPMF), a European Federation of Journalists (EFJ), a Reporters Without Borders (RSF), az International Press Institute (IPI), a Committee to Protect Journalists (CPJ), az Osservatorio Balcani Caucaso Transeuropa (OBCT), az Association of European Journalists (AEJ), az Index on Censorship és az European Broadcasting Union (EBU) képviselői is.

Szimbolikusan Slavko Ćuruvija újságíró emlékműve előtt szólaltak meg, akit 27 évvel ezelőtt öltek meg Belgrád központjában, annak az épületnek a bejáratában, ahol élt.

„Fennáll a veszélye annak, hogy újabb újságíró válhat áldozattá. Arra kérjük a hatóságokat, hogy legyenek éberek, és ne engedjék meg a büntetlenséget. Ellenkező esetben minden veszély valósággá válik” – mondta Salai.

Szerinte a szerb parlament elnöke, Ana Brnabić nincs teljesen tisztában az újságírók helyzetével.

„Úgy tűnik számomra, hogy Ana Brnabić nincs teljes mértékben tudatában azoknak a fenyegetéseknek és támadásoknak, amelyekkel az újságírók szembesülnek. Megpróbáltuk erről tájékoztatni. A szerbiai újságíróknak erős jelzésre van szükségük, miszerint létezik politikai akarat ennek megállítására. Ez a jelzés a politikai támadások elítélése lenne. A parlament elnökét arra is kértük, hogy hagyjon fel a saját, újságírók elleni verbális támadásaival” – tette hozzá Salai.

A Nemzetközi Sajtóintézet képviselője, Jamie Weissman kiemelte, hogy az egyik fontos következtetés egy hatékony, szabad és független Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) tanácsának létrehozása.

„Szerbiának olyan REM-tanácsra van szüksége, amely a közérdeket szolgálja, nem pedig politikai érdekeket… Ezek nem alku tárgyát képező kérdések, és amíg nincs ilyen tanács, az jelentősen lassítja és akadályozza Szerbia további előrehaladását az Európai Unióhoz való csatlakozásban” – értékelte.

A médiaküldöttség képviselői azt is közölték, hogy 2026 folyamán 114 újságírót ért támadás.

Az esetek alacsony felderítési aránya miatt egyre több újságíró dönt úgy, hogy nem jelenti a támadásokat. Problémaként említették a megalapozatlan SLAPP-perek nagy számát is, amelyek akadályozzák a média munkáját.

Az elkészítendő ajánlások elsősorban a szerb intézményeknek szólnak majd, de a jelentést eljuttatják az Európa Tanácshoz, az Európai Unióhoz és az EBESZ-hez is.