Dejan Bursać politológus a vasárnap megtartott helyi választások körülményeiről beszélve arra a következtetésre jutott, hogy „vasárnap óta távolabb kerültünk az előrehozott parlamenti választásoktól, de közelebb kerültünk ennek a rezsimnek a végéhez”, írja az N1.
A választásokat verekedések, fejsérülések, verőemberek jelenléte és rendőri beavatkozások, valamint számos egyéb szabálytalanság kísérte tíz szerbiai önkormányzatban. A részvétel magas volt, és Szerbia elnöke, Aleksandar Vučić bejelentette, hogy a Szerb Haladó Párt mind a tíz önkormányzatban győzött. Ennek ellenére – a nyomásgyakorlás és a hónapokig tartó kampány ellenére – az eredmények szorosak.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Bursać szerint ilyen körülmények között nem várhatók egyhamar parlamenti választások:
„Ha nyomást és erőszakot alkalmaznak kis településeken, amelyek korábban biztos bázisnak számítottak, akkor nem lesznek egy ideig parlamenti választások. Vučić nem engedheti meg ezt az erőszakot országos szinten – nincs rá kapacitása, és ha a nagyvárosok is belépnek a képletbe, nincs esélye a győzelemre.”
Bursać szerint „paradox helyzet” alakult ki: az intézmények torzítják a választási folyamatot, miközben más szereplők igyekeznek azt visszaterelni a törvényes keretek közé. Hangsúlyozta, hogy a választási erőszak nem választható el az eredményektől, és az SNS már a korábbi biztos bázisain sem tud nagy arányú győzelmet aratni.
Úgy véli, ha ez a trend folytatódik, az SNS már nem lesz egyedül a legerősebb politikai szereplő. A kormányalakítás is nehezebb lesz számukra, különösen, ha bizonyos helyeken – például Kúlában – nem kapnak támogatást.
A politológus szerint a rendszer „terminális fázisban” van, de ez hosszú ideig eltarthat, ahogyan az Montenegró esetében is történt. Példaként említette, hogy ott a tiltakozások 2019-ben kezdődtek, a választások 2020-ban voltak, míg Milo Đukanović csak 2023-ban veszítette el a hatalmat.
Bursać felvetette, hogy az SNS valószínűleg csak azokat a választásokat tartja meg, amelyekre törvény kötelezi – például helyhatósági és elnökválasztásokat –, és esetleg ezekhez kapcsolhat parlamenti választásokat is.
Hozzátette, hogy a gazdasági helyzet romlása (energiaárak, infláció) komoly kihívást jelent, és az SNS egy nehéz időszakba lép.
Szerinte Aleksandar Vučić abban bízik, hogy az ellenzék megosztottá válik, ami javíthatja a választási esélyeit. Az esetleges jövőbeli választásokon több opció is megjelenhet: diáklisták, ellenzéki pártok és jobboldali formációk.
Fotó: Beta
