A felvételi ponthatárok megváltoztatásának híre közvetlenül a középiskolába való beiratkozások előtt rendkívül rossz időpont, össze is zavarta a szülőket. Mint a Danas írja, ha a minisztérium által a középiskolák igazgatóinak küldött körlevelet nézzük, a gimnáziumok és a négyéves szakközépiskolák felvételi ponthatárának emelése már eldöntött tény. Ha viszont ugyanennek a minisztériumnak a Tanjug hírügynökséghez eljuttatott közleményét vesszük alapul, akkor egy olyan javaslatról van szó, amelyet még meg kell vitatni.
„A 2027/2028-as tanévtől módosul a középiskolai felvételről szóló szabályzat, mégpedig a minimális pontszám tekintetében: a gimnáziumokba való bejutáshoz legalább 70 pont szükséges a záróvizsga eredménye és a hatodik–nyolcadik osztály közötti általános tanulmányi eredmény alapján, míg a négyéves szakképzési és művészeti képzések esetében legalább 60 pont” – áll abban a levélben, amelyet Dejan Vuk Stanković oktatási miniszter írt alá.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A minisztérium ezt az újítást az oktatás minőségének és a tanulói teljesítmények javításának szándékával indokolja. Rámutatnak, hogy a jelenlegi szabályozás – amely szerint 50 pont a minimum a négyéves képzésekhez – lehetővé tette, hogy viszonylag gyengébb előképzettségű diákok is bekerüljenek, ami megnehezítette a tananyag követését, növelte a tanulmányi kudarc kockázatát, valamint megnehezítette a tanárok munkáját az eltérő tudásszintekhez való alkalmazkodásban.
„A magasabb minimális küszöb bevezetésével ennek a különbségnek a csökkentésére törekszünk, valamint az oktatási kínálatnak a munkaerőpiac igényeihez való igazítására” – közölték a minisztériumból.
Megválaszolatlan maradt több kérdés, így például, hogy évente hány hely marad betöltetlenül a gimnáziumokban (beleértve a tehetséggondozó osztályokat is), hogy a ponthatár emelése negatívan érintené-e a szakközépiskolákat, hogy igazságos-e a szabályok megváltoztatása a jelenlegi hetedikesek számára (ahelyett, hogy már ötödikben tudnák a feltételeket), illetve hogy az új változtatásokkal feladják-e a jelenlegi szerb oktatásfejlesztési stratégiát.
A Danas nem hivatalos értesülései szerint az ötlet Danke Nešovićtól, a középfokú oktatásért felelős miniszterhelyettestől származik, ezt azonban nem erősítették meg.
Ivan Ružičić, a čačaki gimnázium igazgatója emlékeztetett arra, hogy a 2020-ig szóló korábbi oktatásfejlesztési stratégia a gimnazisták arányának akár 40%-ra növelését irányozta elő, miközben jelenleg ez körülbelül 23%.
„Nagyjából minden negyedik általános iskolát végzett diák megy gimnáziumba. Még ha növelni is akarnánk ezt az arányt, szerintem nem lenne lehetséges, mert itt arról van szó, hogy a tanulók mekkora része képes követni a gimnáziumi programot. Čačakban évente több mint ezer diák fejezi be az általános iskolát, mi pedig idén 252 elsőéves tanulót vettünk fel. Ez körülbelül 25%, ami egyfajta plafon. Tehát nem arról van szó, hogy szeretnénk-e növelni a diákok számát – az jó lenne –, hanem egyszerűen nem lehetséges. Ezért nem világos számomra, mit szeretnének elérni ezzel a javaslattal” – hangsúlyozta Ružičić.
