„Elfogadhatatlan, hogy a magyar állam különbséget tesz külföldön élő magyar és külhoni magyar között”

Magyarországon új kormány alakult: a miniszterek május 12-én vették át a kinevezési okiratokat, az azóta eltelt időszak elsősorban szimbolikus gesztusok megtételére volt elegendő. Ezek elsősorban a diplomáciában láthatóak: az új külügyminiszter Kárpátalja bombázása után bekérette az orosz nagykövetet, első hivatalos telefonbeszélgetését lengyel kollégájával folytatta (miután évek óta egyre rosszabbodott a viszont Budapest és Varsó között), még egy hét sem telt el a kinevezése óta, már tárgyalt az ukrán külügyérrel, állománygyűlést és diplomáciai fogadást tartott, amire hosszú évek óta nem volt példa…

A tényleges kormányzástól még távol áll, de a közérdeklődés középpontjába kerültek azok a képsorok, amiken Magyar Péter miniszterelnök afféle tárlatvezetést tart a budai Vár egyes épületeiben, amelyek az Orbán-kormány elképesztő fényűzéséről tesznek tanúbizonyságot. Mi lehetett a célja a miniszterelnöknek ezekkel a bejárásokkal? – kérdeztük Falusi Norberttől, a kecskemét KecsUp portál újságírójától, politóológustól, történésztől:

– Magyar Péter miniszterelnök és a frissen felesküdött miniszterek demonstratív nyitottsággal tárják szélesre politikai „ajtóikat”. Ezzel azt kívánják jelezni: gyökeresen más kommunikációs kultúrát képviselnek, mint az elmúlt 16 év kormányzata, amelynek utolsó éveiben Orbán Viktor már szinte kizárólag csak a saját táborához beszélt. A politika mára egyértelműen az influenszerek korszakába lépett. Ebben a hatalmas digitális zajban csak az a politikus érdekes, aki állandó online jelenléttel, folyamatos láthatósággal és közvetlen hangon tudja eljuttatni üzeneteit a választókhoz. A klasszikus jobb- és baloldali populizmus közötti határvonalak e tekintetben elmosódtak – ma minden politikus populista eszközökkel él. A valódi különbséget inkább az jelenti, hogy ebben a kommunikációs versenyben jut-e hely a választók mindennapi problémáinak is.

Lázár János is influenszer-politikus, csakhogy egykori közlekedési miniszterként sosem utazott például vonattal Szeged és Budapest között. Ezzel szemben Magyar Péter és csapata már első kormányülésére is az alulfinanszírozott közösségi közlekedést választotta. Vonattal érkeztek Ópusztaszerre, szimbolikus gesztusként is jelezve, hogy ugyanazt a valóságot kívánják megtapasztalni, mint a hétköznapi utasok.

Falusi Norbert: Az Orbán-kormány bukásához ugyanis jelentősen hozzájárult az is, hogy az uniós források befagyasztása miatt gyakorlatilag leálltak a fejlesztések

Az új kormány regnálásának első hetében még csak néhány olyan intézkedés történt, amelynek akár lehet is közjogi relevanciája a későbbiekben: a kormány bejelentette, hogy felbontja a Nobel-díjas Krausz Ferenccel kötött, kiugróan nagy értékű támogatási megállapodást, hogy nem fizeti ki a távozó miniszterek végkielégítését, hogy felmenti Orbán Viktor egykori sajtófőnökét, Havasi Bertalant – aki már vissza is támadott, amikor hivatali visszaélés miatt feljelentette Magyar Pétert… Ezek az első intézkedések milyen kormányzást vetítenek előre?

– Magyar a frissen megalakult kormány élén még ugyanazzal az intenzitással politizál, mint április 12-e előtt. Mást nem is tehet, hiszen rendszerváltást ígért, amelynek egyelőre még a könnyebb szakasza zajlik – például, hogy lecseréli az állami vállalatok vezetőit. A valódi kihívások azonban csak ezután következnek majd, például abban, hogy a Tisza-kormány miként kíván hozzányúlni az önkormányzati rendszerhez. Valóban szükség van mintegy 3100 települési önkormányzatra Magyarországon? Nem volna érdemesebb inkább a skandináv modell irányába elmozdulni? Ahol ugyan kevesebb önkormányzat működik, ám azok valódi autonómiával és megfelelő forrásokkal rendelkeznek. Ez ugyanakkor komoly politikai feszültséget szülhet, hiszen egy ilyen rendszerben a Tisza Pártnak a jelenleginél lényegesen kevesebb helyi polgármesterre és önkormányzati képviselőre lenne szüksége. Ami ugye nem biztos, hogy annyira tetszene a kampányban áldozatot hozó helyi tiszásoknak, akik viszont helyben szeretnének rendszerváltást.

A választási kampányban a Tisza Párt számos olyan ígéretet tett, amelyek az egészségügy, az oktatás, a gazdaság, a tömegközlekedés stb. szerkezeti átalakítását irányozzák elő. Tekintettel arra, hogy ezek mindegyike igen nagy anyagi ráfordítást igényelne, miközben üres az államkassza, felvetődik a kérdés, hogy vajon mennyire lesznek/lehetnek betarthatóak ezek az ígéretek…

– Kétségtelenül ez az a kérdés, amire a legtöbben kíváncsiak, hogy milyen állapotban vette át az ország irányítását a Magyar-kormány. Már önmagában az is bizonyos mozgásteret teremthet a szakpolitikák – így a közlekedés, az egészségügy vagy a szociális szféra – számára, hogy a NER fenntartását szolgáló propagandára fordított százmilliárdokat átcsoportosítják, megszüntetik a túlárazott közbeszerzéseket és az átláthatatlan egyedi kifizetéseket. Ez azonban legfeljebb lélegzetvételnyi időt adhat a Tisza-kormánynak. Az Orbán-kormány bukásához ugyanis jelentősen hozzájárult az is, hogy az uniós források befagyasztása miatt gyakorlatilag leálltak a fejlesztések, amit a kisebb és közepes vidéki vállalkozások is közvetlenül a bőrükön éreztek – még azok is, akiknek egy része még 2022-ben a Fideszt támogatta.

Magyar nem költözik be a Karmelitába

Kármán András pénzügyminiszter már jelezte: 2026-ban jön a pótköltségvetés, miután a Fidesz az idei költségvetést 46 alkalommal módosította, és parlamenti felhatalmazás nélkül rendelkezett 2212 milliárd forint sorsáról. Előbb tehát látni kell, hogy miből is lehet főzni. Éppen ezért lesz meghatározó jelentőségű az a nyitott kommunikáció, amiben a tiszás minisztereknek el kell tudniuk magyarázni, miért nincs azonnali gazdasági fellendülés.

Magyar Péter még a beiktatását megelőzően egyeztetett a külhoni magyar pártok képviselőivel, s az ezekről a beszélgetésekről szóló tájékoztatók nem azt sugallták, hogy a jövőben felhőtlen együttműködésre számíthatnak ezek a pártok az új kormánnyal, amely viszont ígéretet tett, hogy az anyaországi támogatásokat továbbra is fenntartja. Mire számíthatnak a külhoni magyarok a jövőben a Tisza-kormánytól?

– Bármely, eddig megszerzett joguk elvesztésétől nem kell tartaniuk a határon túli magyaroknak – és nem csupán azért, mert Magyar Péter nemzetpolitikai kérdésekben a Fideszben szocializálódott, hanem azért is, mert a magyar társadalom többsége mára elfogadja a kettős állampolgárság intézményét, még akkor is, ha időről időre viták bontakoznak ki a választójog gyakorlásának módjáról. Utóbbival azonban bizonyosan feladata lesz a Tisza-kormánynak, hiszen rendezni kell a levélszavazás rendszerét. Elfogadhatatlan ugyanis, hogy a magyar állam különbséget tesz külföldön élő magyar és külhoni magyar között. És úgy vélem, lesz feladata maguknak a határon túli magyar közösségeknek is: olyan közép- és hosszú távú, reális társadalompolitikai stratégiák kidolgozásán kell fáradozniuk, amelyek mentén a mindenkori magyar kormány partnerként és támogatóként áll melléjük. Mindez szükségszerűen személyi és szemléleti megújulást is hozhat a külhoni magyar elitek számára.