A 2026-os nyolcadikos generáció próba záróvizsgáit március utolsó hétvégéjén tartották meg, és a tanárok, valamint a diákok első benyomásai ismét egy jól ismert mintát mutatnak. Azok a feladatok, amelyek pusztán a megtanult tananyag visszamondását igényelték, nem okoztak nagy gondot, míg azok, amelyek megértést, összefüggések felismerését és következtetést követeltek, lényegesen nehezebbnek bizonyultak – írja a NIN.
A próba záróvizsga eredményei nem jelentenek újdonságot, és egybeesnek a nemzetközi mérések, elsősorban a PISA-teszt eredményeivel.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ezt a felmérést háromévente végzi el világszerte a 15 éves tanulók körében, azzal a céllal, hogy felmérje, mennyire képesek a megszerzett tudást valós helyzetekben alkalmazni – szövegértési, matematikai és természettudományos kompetenciák terén. A szerbiai eredményekről szóló nemzeti jelentés szerint – amelyet az Oktatási és Nevelési Minőségértékelő Intézet tett közzé – Szerbia a szövegértés és a természettudományok terén a 40., matematikából pedig a 42. helyen áll, ami előrelépés a 2018-as eredményekhez képest (akkor a 45., illetve a 46. helyen volt), az eredmények azonban továbbra is az átlag alatt maradnak.
A jelentés szerint a 2012 és 2022 közötti időszakban nem történt statisztikailag jelentős változás. Matematikában és természettudományokban gyakorlatilag 2003 óta nincs előrelépés, míg szövegértésben 2009-ben volt javulás, azóta stagnálás tapasztalható. A régió országai között hasonló a helyzet: többségük az átlag alatt teljesít.
A legnagyobb gondot az elemzést és kritikus gondolkodást igénylő feladatok jelentik
Aleksandar Markov történelemtanár, az Edu Fórum elnöke szerint nincs olyan jel, amely jelentős javulást vetítene előre.
Az utóbbi években ugyan történt előrelépés a vizsgafeladatok összeállításában, amelyek egyre inkább a megértést célozzák, nem csupán a magolást – ami a PISA célja is –, de éppen ezek a feladatok okozzák a legtöbb nehézséget.
„Ez azt mutatja, hogy továbbra is a bemagolás dominál az oktatásban. A PISA ezzel szemben készségeket és megértést mér. Az osztályzatközpontú oktatás a legnagyobb akadálya ennek” – mondta Markov.
Ezt erősíti meg a mostani próba záróvizsga is: a tanárok szerint a diákok leginkább a megértést igénylő feladatokkal küzdöttek, míg a puszta memorizálás kevés gondot okozott.
„A diákok hagyományosan az elemzést és kritikus gondolkodást igénylő feladatokkal küzdenek a leginkább. Matematikából idén a geometria volt nehezebb, de ez sem újdonság. A legjobb eredményeket általában azokból a tárgyakból érik el, amelyekre kevesebben jelentkeznek – például fizikából, ahol többnyire a legtehetségesebbek vizsgáznak” – mondta Markov.
A fókusz nem az eredményeken, hanem az eljáráson van
Markov szerint azonban a próba záróvizsga fő célja nem az eredmények mérése, hanem a vizsgafolyamat begyakorlása.
„A diákok megismerik az eljárásokat, hogy a valódi vizsga minél gördülékenyebb legyen, és kevesebb hiba történjen. Ugyanakkor a motiváció alacsonyabb, így az eredmények nem feltétlenül tükrözik a valós tudást” – mondta.
Hozzátette: sok diák ilyenkor kezdi el komolyabban a felkészülést a júniusi vizsgára.
A valódi tudás mérésével kapcsolatban kiemelte, hogy ideális körülmények között – szigorú felügyelet mellett – a záróvizsga tükrözhetné a tanulók tudását, de a gyakorlatban nem mindig működik megfelelően az ellenőrzés, és előfordul a puskázás.
Gyakran a jegyek számítanak, nem a valódi tudás
Az iskolák közötti különbségek jelentősek, amit részben a tanulók társadalmi háttere, részben a létszám befolyásol, s a társadalomban gyakran a jegyek számítanak, nem a valódi tudás.
Hiányzik egy olyan rendszer is, amely a tanulók teljes életútját követné az óvodától a munkavállalásig. Egy ilyen rendszer lehetővé tenné az iskolák valós teljesítményének mérését, és segítene a szülőknek a választásban.
Ennek hiányában az iskolák gyakran „gyors megoldásokhoz” nyúlnak, például könnyebben adnak jobb jegyeket, ami később a vizsgákon és a továbbtanulás során is visszaüt.
Markov szerint a gyenge eredményekért minden eddigi kormány felelős, de a legnagyobb felelősség a jelenlegi vezetést terheli. Úgy véli, hogy a következő tíz évben alapvető változásra számítani illúzió.
„Az oktatási rendszer évtizedek óta nem változott, és nem alkalmazkodott a mai korhoz. Ráadásul ahelyett, hogy reformálnák, a hatalom inkább politikai ellenfélként tekint rá” – zárta gondolatait Markov.
Fotó: Vesna Andrić
