Az Európai Unió szigorúbb élelmiszer-előállítási és -jelölési szabályai hatással lehetnek a szerbiai árakra is. Bár a hazai termelők nagyrészt már alkalmazkodtak ezekhez az előírásokhoz, új költségek várhatók – mondta a szerb köztévének Nenad Budimović, a Szerbiai Gazdasági Kamara képviselője. Az olyan elnevezéseket, mint „szalonna” vagy „szelet”, a jövőben nem lehet majd növényi termékekre használni.

Az Európai Unió ismét módosítja az élelmiszerpiac szabályait – nemcsak a tagállamok termelőire, hanem minden exportőrre vonatkozóan. Az Európai Parlament által támogatott új előírások célja a gazdák helyzetének erősítése, valamint a szigorúbb jelölési szabályok és nagyobb átláthatóság bevezetése az ellátási láncban.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal

Az egyik legfontosabb változás, hogy tilos lesz olyan elnevezések használata, mint a „szalonna” vagy „steak” olyan termékek esetében, amelyek nem tartalmaznak húst.

A Szerbiai Gazdasági Kamara állattenyésztési egyesületének titkára, Nenad Budimović szerint ez várható lépés volt.

„A hús és a tej, vagyis az állati eredetű termékek mindig a középpontban vannak, mert ezek a legérzékenyebbek – a termeléstől a fogyasztásig. Ez a szabályozás logikus folytatása a piac rendezésének” – mondta.

Hangsúlyozta, hogy a szabályok kettős célt szolgálnak:

„Egyrészt a termelők, másrészt a fogyasztók védelmét. Külön figyelmet fordítanak a termelők és a nagy kereskedelmi láncok közötti szerződésekre” – tette hozzá.

Új kihívások – csomagolás és környezetvédelem

A jelölés mellett egyre fontosabbá válik a környezetvédelem is. Változások várhatók a csomagolás terén, beleértve a műanyag használatának csökkentését.

„A csomagolásnak változnia kell. Egyre többet beszélnek a kis műanyag csomagolások megszüntetéséről és a biológiailag lebomló anyagokra való áttérésről. Ez további beruházásokat igényel” – mondta Budimović, hozzátéve, hogy ezek a változások nem lépnek életbe azonnal, mivel összetett és költséges folyamatról van szó.

A szerbiai termelőkkel kapcsolatban Budimović úgy véli, hogy azok, akik már exportálnak az EU-ba, többnyire felkészültek.

„A működés mintegy 90 százaléka már összhangban van az EU-szabályokkal. Bizonyos szabványaink még szigorúbbak is. A legnagyobb kihívást az ökológiai beruházások és az új csomagolás jelenti” – mondta.

Hozzátette, hogy a termékjelölés változásai nem lesznek drasztikusak.

„Ez inkább a meglévő rendszer továbbfejlesztése, nem várhatók radikális változások a termelésben” – hangsúlyozta.

Az élelmiszerárak emelkedése várható

Bár az új szabályozások célja a piac rendezése, az élelmiszerárakra gyakorolt hatásuk szinte biztos.

„Az áremelkedések elkerülhetetlenek, nemcsak a szabályozás, hanem az energiaárak, a műtrágya drágulása és a szállítási problémák miatt is” – figyelmeztetett Budimović.

Szerinte a pontosabb kép a búza aratása után várható.

„Minden kulcsfontosságú input drágult, és ez elkerülhetetlenül megjelenik a végső árakban” – mondta.

A globális zavarok tovább hangsúlyozták a hazai élelmiszer-termelés jelentőségét.

„Fontos, hogy erősítsük a saját termelésünket. Látjuk, milyen gyorsan alakulhatnak ki zavarok a globális piacon – a geopolitikai válságoktól az állatbetegségekig” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy az élelmiszerbiztonság szélesebb jelentőséggel bír:

„Ez nemcsak gazdasági, hanem nemzetbiztonsági kérdés is” – zárta Budimović.

Fotó: freepik