Dušan Vučićević, a belgrádi Politikai Tudományok Karának professzora szerint a jelenlegi adatok nem garantálnak többséget a kormánypártnak.
„Ebből kifolyólag úgy gondolom, hogy maga Vučić sem tudja még, mikor legyenek a választások, és a kedvezőbb helyzetre vár” – nyilatkozta Vučićević az N1 csatornának.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Azzal a lakossági találgatással kapcsolatban, miszerint a választásokat már nyáron kiírhatnák – mivel a parlament napirendjére tűzték a kormány elleni bizalmatlansági indítványt –, a professzor úgy véli, ez nem reális forgatókönyv.
„Biztosan nem úgy vágunk bele egy új választásba, hogy a kormány ellen bizalmatlanságot szavaznak meg. A Szerb Haladó Párt figyel a részletekre, és ez a választók szemében vereségnek tűnne. Végül is az összes korábbi előrehozott választás esetében a kormány indoklással ellátott javaslatára az elnök feloszlatta a parlamentet” – magyarázta Vučićević.
A szakértő hozzáteszi, hogy a parlament körüli bizonytalanság és a bizalmatlansági indítvány körüli szituáció „elég furcsának tűnik, nem tudom, hogyan magyarázzák ezt meg a saját szavazóiknak”. Megjegyezte, hogy a Szerb Haladó Párt valamilyen okból menekül a vita elől, annak ellenére, hogy egyértelmű többsége van, és a bizalmatlansági indítványt biztosan leszavaznák.
Mit mutatnak a számok?
Bár konkrét számokat nem közölhetett, Vučićević kiemelte a legfontosabb trendeket:
Stagnálás: Az elmúlt 6-7 hónap kutatásai alapján lényegében nincs nagy változás tavaly júniushoz képest.
Veszélyben a többség: A professzor rámutatott, hogy a legutóbbi önkormányzati választásokon a Szerb Haladó Párt csak a számukra demográfiailag kedvező (vidéki) körzetekben ért el 50 százalékot vagy annál jobb eredményt.
A nagyvárosok szerepe: „Ebből egyértelmű, hogy országos szinten – ha a nagyvárosokat is beleszámoljuk – a rendszer nem számíthat többségre, nemcsak a szavazatok, hanem a mandátumok tekintetében sem.”
A „Magyar(ország)-párhuzam”
Arra a kérdésre, hogy lát-e párhuzamot a magyarországi és a szerbiai helyzet között, Vučićević óvatosságra intett:
„Teljesen más az intézményi és választási rendszer, a kontextus, és Magyarország geopolitikai helyzete is eltérő. Mindazonáltal egyértelmű, hogy Magyar Péter győzelme pszichológiailag pozitívan hatott a rendszerellenes közvéleményre, a kormánypártira pedig negatívan.”
