Valóban létezett-e egyáltalán szándék arra, hogy az üzemanyag jövedéki adóját 60 százalékkal csökkentsék, ahogyan azt Szerbia elnöke, Aleksandar Vučić március 20-án egyértelműen kijelentette – ráadásul azzal, hogy ez azonnal meg is történik? Vagy ez az ígéret csupán a tíz szerbiai önkormányzatban tartott helyhatósági választások előtti kampány része volt – írja a Forbes Srbija.
Ha mégis létezett ilyen szándék, mi akadályozta meg Aleksandar Vučić-ot abban, hogy végrehajtsa ígéretét? Közel egy hónappal később a jövedéki adó mindössze 25 százalékkal alacsonyabb – messze a beígért 60 százaléktól.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Vajon jogi akadályok merültek fel? Vagy fiskális problémák, hiszen a jövedéki adó csökkentése kisebb költségvetési bevételt jelent? Esetleg a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás okozza a problémát – különösen annak fényében, hogy a szervezet küldöttsége a hónap végén Belgrádba érkezik tárgyalni a fiskális és monetáris hatóságokkal?
Kompromisszumos megoldás a jövedéki adóra
A szerb kormány a húsvéti ünnepek előtt úgy döntött, hogy a kőolajszármazékok jövedéki adóját 25 százalékkal csökkenti – vagyis 5 százalékkal többel az eredeti korrekciónál, és még annál is többel, mint amit a jövedéki törvény alapvetően lehetővé tesz.
A Hivatalos Közlönyben közzétettek szerint a kormány módosította az üzemanyagárak korlátozásáról szóló rendeletet. Ez április 10. és 24. között érvényes, és előírja, hogy az ólmozatlan benzin jövedéki adója 54 dinár, a gázolajé pedig 55,53 dinár lesz.
Ugyanezen a napon hatályon kívül helyezték a március közepén elfogadott, ideiglenes jövedékiadó-csökkentésről szóló döntést is, amely április 15-ig lett volna érvényben, és 20 százalékos csökkentést biztosított – ennyit enged meg a törvény.
Ezúttal azonban éppen e jogszabályi korlát miatt nem lehetett meghosszabbítani vagy tovább csökkenteni az adót, mert az sértette volna a jövedéki törvényt.
Ehelyett megoldásként a kereskedelmi törvény 39. cikkére hivatkozott a kormány, amely lehetővé teszi ideiglenes intézkedések bevezetését a piaci zavarok kezelésére – így most ezzel a rendelettel módosították a jövedéki adót is.
Jogi kihívás
A Forbes Srbija kormányközeli forrásai szerint éppen ez a 39. cikk jelentette a fő akadályt a törvényes 20 százalék feletti csökkentésnél. A forrás ezt „jogilag kihívásos megoldásként” jellemezte, bár végül megengedhetőnek értelmezték.
A cikk kimondja, hogy a kormány ideiglenes intézkedéseket hozhat a piac zavarainak megelőzése vagy következményeik enyhítése érdekében – többek között az árakra és a kereskedelem feltételeire vonatkozóan.
Ugyanakkor az intézkedések időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot, és arányban kell állnia a kitűzött céllal.
A Forbes által megkérdezett jogászok eltérően értelmezik ezt a rendelkezést. Egy dologban azonban egyetértenek: olyan tág megfogalmazású, hogy akár lehetővé is teheti a jövedéki adó módosítását piaci zavarok esetén – de úgy is értelmezhető, hogy nem, és ellentétes a kifejezetten jövedéki adóra vonatkozó törvénnyel.
Költségvetési szempontok
A jogi kérdések mellett a döntéshozók számoltak a költségvetési hatásokkal is. A számítások szerint a jövedéki adó csökkentése havi mintegy 40 millió eurós bevételkiesést okozna, ami éves szinten több mint 900 millió euró – vagyis a szerb GDP körülbelül egy százaléka.
Mivel azonban nem várható, hogy egy ilyen intézkedés egy évig érvényben marad, és egyre világosabb, hogy nem lesz 60 százalékos csökkentés, ez a tényező valószínűleg nem döntő.
Vučić kampányígérete
Tény, hogy Aleksandar Vučić nem mondott igazat, amikor március 20-án 60 százalékos csökkentést ígért. A Forbes forrásai szerint ez valójában soha nem is volt tervben, hanem inkább egy választási ígéret volt a tíz önkormányzatban tartott választások előtt.
A múlt héten végrehajtott korrekció ugyan megtörtént, de az elnök és a pénzügyminisztérium szakemberei jogi akadályokba ütköztek. Emiatt még az 5 százalékos további csökkentés is késedelmet szenvedett, és a döntést csak mintegy húsz nappal azután hozták meg, hogy Vučić azonnali intézkedést ígért.
