Budapesten bejelentették, hogy az új kormány megvizsgálja a Belgrád felé vezető vasútvonal építésébe történő beruházásokat, amely a két ország közös projektje Kínával. Eközben keveset tudni arról a szerbiai vizsgálatról, amely az Újvidéktől a magyar határ felé vezető vasútvonal korszerűsítése során felmerült lehetséges korrupció ügyében folyik, írja a Szabad Európa Rádió.
Nemanja Nenadić, a Transparency Serbia (TS) képviselője szerint mindaz, amit Magyarország tenni fog, Szerbia szempontjából is nagyon releváns.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„A Magyarországon a vasútépítéssel kapcsolatos szerződések esetleges felülvizsgálata jogilag nem kötelező Szerbiára nézve, de jelentőséggel bírhat” – mondta a Szabad Európa Rádiónak.
Eközben Szerbiában továbbra is zajlik a nyomozás a vasútvonal Újvidéktől a magyar határig tartó szakaszának korszerűsítése kapcsán. A vizsgálatot az újvidéki vasútállomás előtetőjének tragikus leomlása után indították, amely 16 ember életét követelte. A szerbiai vizsgálat két volt szerb minisztert is érint.
A gyanú szerint 14 gyanúsított 115 millió dollárral károsította meg a költségvetést. Emellett azzal is vádolják őket, hogy legalább 18,7 millió dollárnyi hasznot biztosítottak a kivitelezőnek – a kínai CRIC–CCCC konzorciumnak. Nem ismert azonban, hogy a vizsgálat eddigi szakaszában meghallgatták-e a kínai konzorcium képviselőit.
Időközben egy informális szakértői csoportból álló vizsgálóbizottság arra a következtetésre jutott, hogy a magyar határ felé vezető vasútvonal rekonstrukciója „szervezett pénzkivonási rendszer” volt.
A bizottság szerint a munkálatok indokolatlan felgyorsítása – hogy a választások előtt ünnepélyes átadót lehessen tartani – további 65 millió dollárba került a szerb állampolgároknak. A jelentésben az is szerepel, hogy a projekt irányítása az államfő hivatalából történt, ami „nem csökkenti a parancsnoki lánc többi szereplőjének felelősségét”.
A Belgrád–Budapest vasútvonal befejezésének határidejét a szerb hatóságok többször módosították: a 2018-as eredeti céldátumtól egészen a legutóbbi, 2026 nyarára tervezett indulásig.
Magyar Péter, Magyarország leendő miniszterelnöke bejelentette, hogy a „pazarló” beruházások – például a Szerbia felé vezető vasútvonal – elemzése az új kormány egyik első feladata lesz.
A kijelentéshez kapcsolódóan Nenadić hozzátette, érdekes lesz látni, mit tesz az új magyar kormány, hogy közzéteszik-e ezeket a szerződéseket, és milyen jellegű elemzésnek vetik alá őket.
Egy övezet, egy út
A Belgrád–Budapest vasútvonal a kínai „Egy övezet, egy út” kezdeményezés keretében indult, azzal a céllal, hogy Kína betörjön az európai piacra.
A munkálatok 2014-ben kezdődtek, az első tehervonatok pedig idén február végén indultak el. Bár azt ígérték, hogy a személyszállítás márciusban indul, erre várhatóan csak nyáron kerül sor. A magyar közlekedési minisztérium szerint ennek oka, hogy az országban a vonatirányító rendszer még nem áll készen a használatra.
A vasút korszerűsítésére vonatkozó szerződést a CRIC–CCCC-vel államközi megállapodás alapján, közvetlen megállapodással, közbeszerzési eljárás nélkül kötötték meg, az építkezést pedig nagyrészt kínai hitelekből finanszírozták. Ugyanezek a kínai vállalatok legalább hat másik infrastrukturális projektben is részt vesznek Szerbiában.
A kínai állami tulajdonú CCCC 2020 óta az Egyesült Államok feketelistáján szerepel, a kínai hadsereggel való kapcsolatai miatt.
A vállalat és leányvállalatai 2016-ig éveken át a Világbank feketelistáján is szerepeltek korrupciós gyanú miatt a Fülöp-szigeteki úthálózat-fejlesztési projekt kapcsán.
Nyomás alatt a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség (TOK)
A Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség több alkalommal jelezte, hogy nyomás alatt áll bizonyos miniszterek elleni vizsgálatok miatt Szerbia elnökének, valamint a törvényhozó és végrehajtó hatalom képviselőinek nyilvános megszólalásai révén.
Szerintük a médiában történő célkeresztbe állítás, majd az ügyészség munkájának akadályozása akkor kezdődött, amikor a TOK megindította az előzetes vizsgálatot az újvidéki állomás előtetőjének leomlása, valamint a belgrádi vezérkari épület kulturális örökségi státuszának megszüntetése ügyében.
„Különösen akkor, amikor bizonyítékok merültek fel arra, hogy megalapozott a gyanú: egyes szerb kormánytagok visszaéltek hivatali helyzetükkel az állampolgárok kárára” – áll a közleményben.
Aleksandar Vučić bírálta a TOK lépéseit, és a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség magatartását bűnözőinek nevezte, ezt követően pedig nem választották újra négy olyan ügyészt, akik a TOK-nál dolgoztak, és közülük néhányan a vasúti ügyön is dolgoztak.
Hozzátették, hogy a döntés azután született, hogy 2025 szeptemberében a rendőrség igazgatója, az adóhatóság vezetője és a pénzmosás elleni hivatal vezetője visszavonta a részvételét a vasúti ügyön dolgozó munkacsoportban.
Az, hogy ezeknek az ügyészeknek a sorsáról a tanács ülésén döntöttek, a közelmúltban elfogadott igazságügyi törvénymódosítások következménye, amelyeket a kormányzó Szerb Haladó Párt képviselője, Uglješa Mrdić javasolt. Ezek előírják, hogy az ideiglenesen más ügyészségre kirendelt ügyészek megbízatása a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül megszűnik.
Az igazságügyi törvények módosítását az Európai Unió és a szakmai közvélemény egy része is élesen bírálta, az igazságszolgáltatás és az ügyészség függetlensége elleni támadásként értékelve. Ezek a módosítások egyike azoknak az okoknak, amelyek miatt Szerbia akár eleshet az EU Nyugat-Balkánra szánt növekedési tervéből származó forrásoktól.
Fotó: A vizsgálatot az újvidéki vasútállomás előtetőjének tragikus leomlása után indították
