Nyolcvanegy éves korában elhunyt Sava Halugin szobrász és festőművész, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) rendes tagja, közölte pénteken az akadémia.
A SANU közleménye szerint Halugin „az egyik legjelentősebb szobrászunk és festőnk” volt, és halála nagy veszteség az akadémia, valamint a szerb és a nemzetközi művészet és kultúra számára.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Halugin Törökkanizsán született, 1968-ban az újvidéki felsőfokú pedagógiai iskolában, a képzőművészeti szakon szerzett oklevelet, majd 1972-ben a Belgrádi Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán diplomázott. Posztgraduális tanulmányait követően 1978-ban képzőművészeti mesterfokozatot szerzett szobrászatból.
1980 és 1994 között szabadfoglalkozású művészként dolgozott Belgrádban, majd 1994-től a szabadkai Pedagógiai Akadémián tanított képzőművészeti módszertant gyakorlati oktatással.
1994-ben jelent meg „Zemlja i metal” (Föld és fém) című monográfiája szerb és angol nyelven.
Számos önálló és csoportos kiállítása volt az országban és külföldön. Művei megtalálhatók a Kortárs Művészeti Múzeu, a Szerb Nemzeti Múzeum, a szabadkai Kortárs Galéria, valamint a SANU gyűjteményeiben és számos magángyűjteményben. Szobrai köztereken is láthatók Szabadkán, Újvidéken, Nagykikindán és Zomborban.
Halugint 2018-ban levelező, 2024-ben rendes taggá választották a SANU-ban. Tagja volt az Akadémiai Felsőoktatási Bizottságnak, és 2023-ban a SANU Galériájában rendezték meg Sava Halugin: Felhívás a lelkesedésre című kiállítását.
„Halugin munkásságában két nagy korszak különíthető el. Az első, kőben megvalósított alkotói periódus közel húsz évig tartott. A második, amelyet a bronz mint eltérő tulajdonságú anyag használata jellemez, lehetővé tette a művész számára, hogy az 1980-as évek közepétől napjainkig intenzíven kutasson és új irányokat valósítson meg művészetében” – áll a SANU közleményében.
Kiemelték, hogy Halugin életművében különleges helyet foglalnak el a rajzok és festmények is, míg „szobrászati formáiban a nyelv minőségét és a kreatív létezés alapállapotait tárta fel”.
A SANU szerint Halugin művészi kutatásainak területei „a szerb modern szobrászat alapvető irányzatainak szintézisét jelentették, az expresszionizmustól a szürrealizmusig terjedő széles spektrumban, a szobrászati kompozíciók minden elemének dinamikus megformálásával”, valamint „asszociatív bronzformák és sajátos jelentésű betűszerű jelek megalkotását”.
Halugin többek között elnyerte Szabadka Októberi Díját (1988), az Októberi Szalon szobrászati díját (Belgrád, 1995), az első díjat a Mihajlo Pupin szobrának elkészítésére kiírt meghívásos pályázaton Újvidéken (2010), valamint a Vajdasági Művelődési Intézet által kiírt pályázat első díját egy, az életműdíjhoz kapcsolódó plakett megtervezésére (2010).
