Megbukott a román kormány, miután a parlament megszavazta a bizalmatlansági indítványt Ilie Bolojan miniszterelnök ellen. A vártnál nagyobb arányban elfogadott indítványt a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a szélsőjobboldali AUR közösen nyújtotta be, és végül más radikális pártok is támogatták. Összesen 281 képviselő szavazott a kormány távozása mellett.
A döntés nyomán Bolojan kabinetje megbukott, és új politikai helyzet alakult ki az országban. A korábbi kormánykoalíció – amely a Nemzeti Liberális Pártból (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR) és az RMDSZ-ből állt – a hírek szerint kisebbségi kormányzással próbálkozhat tovább, immár a PSD nélkül. A szociáldemokraták ugyan együtt szavaztak az AUR-ral a kormány megbuktatásában, de közölték: nem kívánnak közösen kormányozni a szélsőjobboldallal.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az alkotmányos eljárás szerint Nicușor Dan államfő egyeztetéseket kezd a parlamenti pártokkal, majd ezek után jelölhet új miniszterelnököt. Addig a politikai bizonytalanság továbbra is fennmarad.
Elemzők szerint a kormány bukása mögött az állhat, hogy a Bolojan-kabinet komoly reformokat indított el, többek között az állami vállalatok átalakítását és az energiaszektor reformját. Ezek az intézkedések, valamint az adóemelések – például az áfa és az ingatlanadó növelése – jelentős társadalmi elégedetlenséget váltottak ki. Az idei év elején különösen a magyarok lakta megyékben szerveződtek tiltakozások.
Ilie Bolojan korábban Nagyvárad polgármestereként vált ismertté, ahol szigorú megszorításokat vezetett be: jelentősen csökkentette a közalkalmazottak számát és a költségvetési kiadásokat. Miniszterelnökként is hasonló gazdaságpolitikai irányt képviselt, célja a költségvetési hiány csökkentése volt.
A mostani válság új politikai erőviszonyokat hozhat Romániában: szakértők szerint a jövőben a jobbközép pártok és a megerősödő szélsőjobboldal közötti verseny határozhatja meg a politikai színteret.
Fotó: HVG.hu
