Miközben a világot energetikai sokkok és növekvő infláció rázza meg, Szerbia az eladósodási feltételek drasztikus romlásával néz szembe. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az új adósságok kamatlábai akár a gazdasági növekedés ütemének kétszeresére is emelkedhetnek, ami komoly kockázatot jelent az államháztartás stabilitására nézve.
Đorđe Đukić, a Belgrádi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának professzora a Radarban megjelent írásában elemzi azokat a globális folyamatokat, amelyek elkerülhetetlenül érintik Szerbiát. A világgazdaság kedvezőtlen inflációs környezetben van. A nyersolaj ára a konfliktusok és a létesítmények rongálódása miatt a 100 dolláros szintet közelíti, míg a fizikailag elérhető olaj hordónkénti ára a 150 dollárt is elérheti. Ilyen körülmények között a központi bankok (Fed, EKB) magasan tartják a kamatlábakat, ami világszerte megdrágítja a hitelezést.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Szerbia számára ez azt jelenti, hogy a külső adósság refinanszírozásának feltételei drasztikusan romlani fognak. Đukić szerint különösen kritikus időpont 2027 májusa, amikor egy kétmilliárd eurós adósság jár le a hétéves eurókötvények után. Ennek az adósságnak az eredeti kamatlába 3,375% volt, de a becslések szerint a befektetők most már 6% feletti kamatot követelnének ugyanezen futamidőre, a tízéves kötvényeknél pedig még ennél is magasabbat.
A legnagyobb aggodalomra az adósság ára és a gazdasági növekedés közötti különbség ad okot. Az IMF 2,8%-ra csökkentette a növekedési előrejelzést, miközben az új adósságok várható kamata meghaladja a 6%-ot.
„Az a tény, hogy a GDP várható reálnövekedési üteme feleakkora, mint az új eladósodás kamatlába, riasztó figyelmeztetés a külső adósság jövőbeli törlesztésére nézve” – mutat rá a professzor. A rendszer fenntarthatóságához a kamatlábnak legalább a GDP-növekedési ütemmel megegyezőnek kellene lennie.
Ezen mutatók és a hazai állampapír-aukciók sikertelensége ellenére (ahol a megvalósítás mértéke néha a 10%-ot sem érte el), a szerb hatóságok nem mutatnak hajlandóságot a további eladósodás leállítására. Számos infrastrukturális projektet terveznek az Expo 2027 keretében, amelyeket a jelenlegi körülmények között sokan improduktívnak tartanak.
Az ilyen gazdaságpolitika és a régi adósságok újrafinanszírozása miatti hirtelen kamatemelkedés végső árát az adófizetők fogják megfizetni, miközben az új kormányzat kész tények elé kerülhet a hitelezők felé fennálló súlyos kötelezettségek teljesítésekor.
Fotó: Pixabay
