A Szerb Nemzeti Bank adatai szerint folyamatosan nő a lakossági megtakarítások mértéke Szerbiában. A teljes devizamegtakarítás meghaladja a 16 milliárd eurót, míg a dinár megtakarítások összege több mint 200 milliárd dinárt tesz ki.
Veljko Mijušković professzor a Szerbiai RTV-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy fejleszteni kell a polgárok megtakarítási kultúráját, Marko Burazor üzleti tanácsadó pdig azt emelte ki, hogy a nők gyakrabban takarékoskodnak, mint a férfiak, elsősorban a jövővel kapcsolatos bizonytalanság miatt.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Mijušković professzor szerint az átlagos szerbiai megtakarító 35 és 65 év közötti középkorú, munkaviszonyban álló személy.
„A bankrendszerbe vetett bizalom visszatérőben van, amit a 16 milliárd eurós és 200 milliárd dináros állomány is bizonyít. Arról azonban nincs pontos adatunk, mennyi készpénzt tartanak a polgárok a bankrendszeren kívül” – tette hozzá a professzor.
Mijušković megjegyezte, hogy bár a valuta stabilitása miatt a dinár alapú megtakarítások kamatlábai magasabbak, a lakosság továbbra is szívesebben takarékoskodik euróban, emiatt a bankoknak vonzóbb feltételeket kell majd kínálniuk a dinár alapú megtakarítások ösztönzésére.
Marko Burazor kifejtette, hogy 40 éves kor felett a nők a jövő miatti aggodalomból takarékoskodnak többet, míg a férfiak inkább célzottan, egy konkrét terv megvalósítása érdekében gyűjtenek. A nők hajlamosabbak a kisebb értékű, impulzív vásárlásokra, a férfiakat viszont inkább a nagyobb kiadások jellemzik őket.
Burazor szerint a fogyasztói szokások is változnak: gyakoribbak a rövid utazások és a pihenések. Megfigyelhető egy érdekes ellentmondás is. „Paradox módon az alacsonyabb jövedelmű környezetben gyakrabban takarékoskodnak, mert az emberek óvatosabbak. A magasabb jövedelemmel nő a fogyasztás is, mert megvan a biztonságérzet, hogy a pénz újra beérkezik. Kisebb bevétel esetén az emberek tudatosabban terveznek, és konkrét célokra – például esküvőre – gyűjtenek.”
Burazor azt javasolja a fogyasztóknak, hogy minden vásárlás előtt kérdezzék meg maguktól: valóban szükségem van-e erre, és fogom-e használni?
Fotó: Freepik
