Dubravka Đedović Handanović bányászati és energetikai miniszter kijelentette, hogy a lehető legrövidebb időn belül új javaslatot vár a MOL vállalattól a Szerbiai Kőolajipari Vállalattal (NIS) kapcsolatban, hozzátéve, hogy erre akár már vasárnap vagy hétfőn sor kerülhet, hogy a tárgyalások május 22-ig lezárulhassanak – ez az amerikai adminisztráció által megszabott határidő.
„Amivel nem vagyunk elégedettek, azok a részletek a finomító jövőbeli működésével, a szerbiai piac nagy- és kiskereskedelmi ellátottságával, valamint azokkal a pénzügyi kötelezettségekkel kapcsolatban, amelyeket a NIS néhány évvel ezelőtt vállalt és teljesítenie kell” – mondta a Prva TV-nek.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Đedović Handanović szerint, ha a MOL ezzel nincs megelégedve, akkor cserébe valamit nyújtania kell.
„Nem az a kérdés, hogy a finomító működni fog-e vagy sem, mert működnie kell. A kérdés az, hogy milyen terjedelemben, milyen kapacitással, hogyan fogjuk ellenőrizni, mi történik, ha ez nem valósul meg, és hogyan védi meg Szerbia az álláspontját, mivel a finomító hatással van az ellátásbiztonságra, a bruttó hazai termékre, a foglalkoztatottságra és az ipari növekedésre. A finomító számunkra azon túl, hogy kritikus energetikai infrastruktúra, olyan dolog is, amelyre válsághelyzetekben feltétlenül szükségünk van” – hangsúlyozta a miniszter.
A miniszter közölte, hogy az állam teljes bizonyosságot akar afelől, hogy a MOL nem kizárólag saját üzleti érdekei, elsősorban a profitszerzés alapján fog működni, mivel a magánvállalatok így működnek, ezért a szerb állam szempontjából bizonyos szerződéses részletekben meg kell állapodni.
Szavai szerint Szerbia nem fog mindenáron kompromisszumot elfogadni a NIS jövőjéről szóló tárgyalásokon, ha az sértené az állami érdekeket. Hangsúlyozta, hogy az állam ragaszkodik a finomító működésének szigorúbb ellenőrzéséhez, az ellátásbiztonsághoz és a vállalat pénzügyi kötelezettségeinek teljesítéséhez.
Arra a kérdésre, hogy mekkora az esély a kompromisszumra, a miniszter azt válaszolta, hogy ez nem rajtunk múlik, hanem elsősorban az Egyesült Államok és Oroszország viszonyától függ, ugyanakkor hozzátette, hogy „B és C tervvel” is rendelkeznek.
Azt is elmondta, hogy Szerbia igyekszik javítani azon a helyzeten, amelyet a NIS 2008-as eladása után örökölt, amikor a vállalat az orosz Gazprom Nyefty tulajdonába került.
Đedović Handanović hangsúlyozta, hogy Szerbia nem felelős a NIS elleni szankciók bevezetéséért, és kiemelte, hogy a szerb kormány a globális energiaválság és az olajárak emelkedése ellenére is biztosítani tudta a piac stabil ellátását.
„Nincsenek hiányok, nincs ellenőrizetlen áremelkedés, nincsenek korlátozások a benzinkutaknál, nincsenek törölt járatok, és úgy gondolom, ez a szerb kormány politikájának nagy sikere, amelynek célja a polgárok érdekeinek védelme” – mondta a miniszter.
Kiemelte, hogy Szerbia jelenleg olyan állami dízeltartalékokkal rendelkezik, amelyek körülbelül 63 napnyi átlagos nettó importot fedeznek, míg az olajvállalatok kereskedelmi tartalékaival együtt az összes készlet 83–84 napnyi átlagos napi fogyasztást biztosít.
„2022 óta több mint megdupláztuk az állami tartalékokat. Jelenleg körülbelül 260 ezer tonna állami dízeltartalékunk van, ami elegendő” – mondta a miniszter.
Emlékeztetett arra is, hogy az állam az üzemanyag jövedéki adójának előbb 20, majd 25 százalékos csökkentésével jelentős terhet vállalt át a költségvetési bevételek terhére annak érdekében, hogy enyhítse az energiaválság következményeit a lakosság és a gazdaság számára.
