„Egy sikertelen referendummal beszűkül az adai község pénzügyi mozgástere” Június 7-én ismét referendumot tartanak az adai I. és II, a moholi és törökfalui helyi közösségben arról, hogy legyen-e az elkövetkező 12 évben is helyi járulék?  

Ada községben a lakosság 2020-ban népszavazáson döntött a helyi járulék újbóli bevezetéséről, amely a 2021. január 1-jétől 2028. december 31-ig tartó időszakra vonatkozott. Akkoriban annyit lehetett tudni, hogy a befolyt pénzt elsősorban a helyi infrastruktúra fejlesztésére és fenntartására, valamint a temetők karbantartására fordítják.

Ez alatt az idő alatt lakosok a nettó bérük és jövedelmük 3 százalékát fizetik be helyi járulékként, a földművesek évente hektáronként 20 kilogramm búza ellenértékét, illetve vagyonra a vagyonadó éves mértéke szerint 0,4 százalékot. A nyugdíjasok nem kötelesek fizetni a helyi járulékot, de önkéntes alapon megtehetik nyugdíjuk 2 százalékának befizetésével.

Az adai képviselő-testület azonban április derekán arról döntött, hogy június 7-én ismét referendumot tartanak az adai I. és II, a moholi és törökfalui helyi közösségben, ahol a lakosság jelenleg is fizeti ezt a járulékot. Most a polgárok arról szavazhatnak: legyen-e az elkövetkező 12 évben is helyi járulék?

Lakatos: A referendummal a döntés a helyi lakosok kezébe kerül

Ha 2028-ig szól a jelenlegi helyi járulék programja, miért kell most referendumot tartani? – kérdeztük Lakatos Adriánt, az adai kkt elnökét, aki írásban válaszolt kérdéseinkre.

– A referendum kiírására azért kerül sor most, mert a rendelkezésre álló adatok szerint fennáll annak a lehetősége, hogy a jelenleg hatályos, 2020-ban meghozott, a lakosság által nyolc évre elfogadott határozatban az Adai Első Helyi Közösség számára előirányzott pénzügyi keret már 2026 októbere vagy novembere előtt teljesül. Fontos hangsúlyozni, hogy az önkéntes anyagi hozzájárulás, vagy ahogy azt a köznyelvben hívni szoktuk, a helyi járulék nem kizárólag időtartamhoz, hanem meghatározott pénzügyi kerethez is kötődik. Vagyis nem elegendő pusztán azt vizsgálni, hogy a jelenlegi program formálisan meddig szól, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy az adott határozatban előirányzott pénzügyi keret mikor teljesül, hiszen annak teljesülését követően a helyi járulék megfizettetése az adott határozat alapján már nem folytatódhat. Amennyiben minden az előre látható befizetési dinamika szerint alakul, az idei év őszétől az Adai Első Helyi Közösség területén megszűnhetne a jelenlegi határozat alapján történő további forrásbevonás lehetősége. Ez a gyakorlatban azt eredményezhetné, hogy miközben Ada község más területein továbbra is folytatódna a helyi járulék megfizettetése, az Adai Első Helyi Közösség területén erre már nem lenne lehetőség. Nem szeretnénk különbséget tenni a polgárok között, és azt sem szeretnénk, hogy a község valamely helyi közösségében kevesebb fejlesztést és karbantartást lehessen megvalósítani. Pontosan ezért kezdeményezte Ada Község Képviselő-testülete képviselőinek többsége a helyi járulékról szóló referendum kiírását. A Képviselő-testület nem dönthet a polgárok helyett ebben a kérdésben; a referendum éppen azt biztosítja, hogy a döntés a helyi lakosok kezében legyen. Egészen pontosan: a helyi járulék sorsáról a helyi polgárok, valamint azok a polgárok döntsenek, akiknek Ada község területén ingatlanuk van.

A korábbi nyolc évig (2021 elejétől elvileg 2028 végéig) érvényes program helyett miért lenne most 12 évre szóló a rendszer (2038-ig)?

– A 12 éves időtartam javaslatának fő oka a hosszabb távú pénzügyi és fejlesztési tervezhetőség. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy számos olyan beruházás, karbantartási feladat és infrastrukturális fejlesztés van, amely nem egy-két év alatt valósítható meg, hanem hosszabb előkészítést, többéves kivitelezést és kiszámítható pénzügyi hátteret igényel. A hosszabb időtartam lehetőséget adna arra, hogy az önkormányzat és a helyi közösségek ne kizárólag rövid távú, hanem nagyobb volumenű, hosszabb lefutású projekteket is elő tudjanak készíteni és meg tudjanak valósítani a polgárok érdekében.

Miért nem volt erről közvita?

– A törvényi rendelkezések, valamint a község statútuma alapján a helyi járulék bevezetéséről szóló referendum kiírásának eljárásában nem kötelező közvitát tartani. Különösen azért, mert a határozati javaslat, amelyről a polgárok a referendumon döntenek, már a képviselők által benyújtott kezdeményezés részeként a Képviselő-testület elé került, és arról a testület a referendum kiírásáról szóló döntéssel egyidejűleg határozott. A közvita hiánya korántsem jelenti azt, hogy a polgárok ne vettek volna részt a javaslat előkészítésében. A képviselők, mint a polgárok választott képviselői, a kezdeményezést a polgárokkal együttműködve indították el, továbbá a helyi közösségek tanácsain keresztül is érkeztek javaslatok. Ezek a javaslatok a hirdetőtáblákon is megjelentek, így a polgároknak lehetőségük volt megismerni azokat, és adott esetben módosításokat javasolni. A közvita célja a polgárok véleményének megismerése. Ebben az esetben pedig a végső döntést maguk a polgárok hozzák meg referendumon, amely a polgárok közérdekű döntéseiben való részvételének legmagasabb és legközvetlenebb formája.

Az eddig begyűjtött helyi járulék felhasználásáról készült-e részletes beszámoló, és melyek azok a legjelentősebb területek, ahol felhasználták ezt a pénzt?

– A helyi közösségek évente elfogadott pénzügyi jelentései adnak számot a felhasznált pénzeszközökről. Ezek a jelentések minden évben elkészülnek, és tartalmazzák a helyi közösségek működésére, bevételeire, kiadásaira, valamint az adott évben megvalósított programokra vonatkozó adatokat. A teljes, nyolcéves időszakra vonatkozó összesített jelentés még nem készülhetett el, mivel a polgárok által korábban meghozott döntés továbbra is hatályban van, a helyi járulék megfizettetése és a program teljesítése pedig még folyamatban van. Az összesített jelentés a lezárult időszakra vonatkozóan készíthető el. Pozitív referendumi kimenetel esetén ez azt jelentené, hogy az önkormányzat a helyi közösségekkel együttműködve az év második felében készítene beszámolót, mivel ebben az esetben az új döntés meghozatalával a jelenlegi döntés hatályát veszítené. Amennyiben a polgárok nem támogatják az új határozati javaslatot, a teljes elszámolás a jelenlegi program eredeti befejezését követően, vagyis a 2028-as év után készülne el. A legjelentősebb felhasználási területek közé tartoznak az infrastrukturális fejlesztések és karbantartások, valamint az oktatási-nevelési intézmények, kulturális programok, civil szervezetek, sportklubok és közösségi rendezvények támogatása.

Változna-e helyi járulék mértéke?

– A helyi járulék mértéke nem változna. Ugyanazokról a mértékekről beszélünk, amelyeket a polgárok a korábbi referendum alkalmával is elfogadtak. Ezek az adatok teljes mértékben nyilvánosak és ellenőrizhetők, megtalálhatók Ada Község Hivatalos Lapjának LIX. évfolyama 8. számában, amely 2026. április 15-én jelent meg, valamint a Választási Bizottság által elkészített tájékoztatóban is, amely elérhető Ada Község Önkormányzatának honlapján. A tájékoztatót emellett postai úton is megküldik minden olyan személy részére, aki jogosult részt venni a referendumon.

Milyen célokra fordítanák a jövőbeni helyi járulékot?

– A legfontosabb tervezett célok közé tartozik a vízhálózat felújítása, a lakott területeken belüli úthálózat karbantartása és felújítása, a háztartások csatlakoztatása a szennyvízhálózatra. Ezek olyan infrastrukturális feladatok, amelyek közvetlenül érintik a polgárok mindennapi életminőségét. Emellett továbbra is fontos cél marad az oktatási-nevelési intézmények, a civil szervezetek, az egyházak, a sportklubok, valamint a kulturális és közösségi programok támogatása. A jövőbeni helyi járulék felhasználásának főbb irányai részletesen szerepelnek a korábban említett Ada Község Hivatalos Lapjának vonatkozó számában (8/2026), valamint a Választási Bizottság által elkészített tájékoztatóban is.

Mi lesz akkor, ha a polgárok többsége nemet mond a helyi járulék fizetésére?

– Amennyiben a polgárok többsége nemmel szavaz a referendumon, az új határozat nem lép hatályba. Ebben az esetben az Adai Első Helyi Közösség területén az idei év őszén várhatóan megszűnne a helyi járulék megfizettetése, mivel az ottani pénzügyi keret az előzetes adatok szerint addigra teljesülhet. A többi helyi közösség területén a jelenlegi határozat alapján a helyi járulék megfizettetése tovább folytatódna, legfeljebb a korábbi határozat érvényességének lejártáig, vagyis 2028. december 31-ig.  Továbbá a negatív döntést követő négy évben az önkormányzat ugyanebben a kérdésben nem írhat ki újabb referendumot. A referendum sikertelensége esetén az önkormányzat és a helyi közösségek rendelkezésére álló pénzügyi mozgástér szűkebb lenne. Ez várhatóan lassíthatná az infrastrukturális fejlesztéseket és karbantartásokat, valamint nehezebbé tehetné egyes olyan programok támogatását is, amelyek az elmúlt években közvetlenül a polgárok javát szolgálták. Természetesen az önkormányzat ebben az esetben is köteles lenne a rendelkezésére álló forrásokkal felelősen gazdálkodni, és a legfontosabb feladatokat rangsorolni. Ugyanakkor egy negatív döntés egyértelműen szűkebb fejlesztési és támogatási lehetőségeket eredményezne a jelenlegi rendszerhez képest.

Csonka: Felmerül a kettős finanszírozás kockázata

A referendum kiírásával kapcsolatosan több kifogása is van Csonka Áronnak, aki a VMDK képviseletében a testület egyetlen ellenzéki képviselője.

„Az eddig elköltött összegekről nem kaptunk sem elszámolást, sem zárszámadást, így nem tudni, mire és hogyan használták fel a pénzt. Arra sem kaptunk indoklást, miért úgy lettek meghatározva a program tételei, ahogyan, és arra sem, miért éppen 3%-os egységes levonást javasolnak a polgárok jövedelméből. A napirend vitája során Bilicki Zoltán (SNS) községi elnök mindössze annyit mondott, hogy az Első Helyi Közösség alultervezte a bevételeket, ezért szükséges az új helyi hozzájárulás bevezetése, és szerinte enélkül nem lehet fenntartani a község fejlesztési szintjét. Emellett egy olyan rendelkezést is javasoltak, amely lehetővé tette volna a helyi közösségek tanácsai számára, hogy a program végrehajtása során bármikor módosítsák a kereteket, prioritásokat és mértékeket, ami súlyosan sértené a begyűjtött eszközök célhoz kötött felhasználásának elvét. Ezért beadványban fordultam a Községi Tanácshoz, a KKT elnökéhez és titkárához, amelyben jeleztem a beterjesztés törvényellenes elemeit, mivel még a törvény által előírt közvita sem történt meg, és kértem a határozat visszavonását. Ezt csak részben vették figyelembe: néhány tételt módosítottak, de a feltárt problémákat nem küszöbölték ki teljesen. A jelenlévő képviselők közül senki nem tartotta fontosnak a hozzászólást, így a javaslat szavazásra került, és az SNS–VMSZ többség megszavazta az új helyi járulék bevezetését, valamint a referendum kiírását.”

Csonka azt állítja: indoklást, gazdasági hatástanulmányt vagy egyéb szakmai dokumentumot nem kaptak kézhez, a helyi járulék programjából mindössze annyi derül ki, hogy területi bontásban, helyi közösségenként valósítanák meg a fejlesztéseket.

„Ugyanakkor a program rendkívül általános megfogalmazásokat tartalmaz, mint például közművesítés, karbantartás vagy «egyéb szükségletek», illetve olyan tételeket is, amelyek valójában az önkormányzat kötelező feladatai közé tartoznak, így azok finanszírozása nem egyértelműen indokolható a helyi hozzájárulásból. Ez felveti a kettős finanszírozás és a célhoz kötött felhasználás elvének sérülését. A törvény ugyanis kimondja, hogy a helyi hozzájárulás kizárólag előre meghatározott, konkrét projektekre használható fel. Feltételezhető, hogy a gyorsított bevezetés hátterében az önkormányzat költségvetési terhei állnak (hitelek, lízingek és egyéb kötelezettségek), amelyek korlátozzák a korábban vállalt beruházások finanszírozását” – véli Csonka, aki szerint egy most megtartott referendum legfőbb kockázata az, hogy nem tükrözi a polgárok valós akaratát, mert az 50% + 1 a referendumon résztvevők köréből,  szabály miatt alacsony részvétel mellett is érvényes döntés születhet, amely hosszú évekre meghatározza mindenki pénzügyi kötelezettségét.

„Emellett elmaradt a közvita, a polgárok nem kaptak tájékoztatást a korábbi pénzek felhasználásáról, és nem ismert a jövőbeli források részletes felhasználási terve sem. A lakosság nem mondhatott véleményt sem a projektumokról, sem az adókulcsról. Az sem tekinthető igazságosnak, hogy a nyugdíjasok ugyan szavazhatnak, de rájuk a 3%-os levonás nem vonatkozik automatikusan, csak külön nyilatkozattal, amit kevesen tesznek meg. A referendum időzítése így arra utalhat, hogy alacsony részvételre számítanak, ami gyengítheti a közösségi kontrollt” – állítja az ellenzéki politikus. Szerinte a közvita azért maradt el, mert a döntéshozók el akarták kerülni a nyilvános vitát és a kritikát. Hozzátette: a helyi közösségek tanácsainak mandátuma már több mint egy éve lejárt, ami tovább gyengíti a folyamat demokratikus legitimitását, emellett az is felmerül, hogy a 3%-os levonás jelentős többletterhet jelentene a lakosságnak, így a nyilvános vita politikailag kockázatos lett volna számukra.

„Átfogó, teljes és ellenőrizhető zárszámadás nem készült. Az eddig begyűjtött helyi hozzájárulás felhasználásáról csak részleges, sokszor hiányos és nehezen átlátható beszámolók állnak rendelkezésre. Ezekben olyan tételek is szerepelnek, amelyek nem találhatók meg a 2028-ig szóló hivatalos programban. Különösen problémás a 2025-ös évi jelentés, mivel azt már lejárt mandátumú helyi közösségi tanácsok fogadták el, új választások nélkül, ami felveti a döntések jogszerűségének kérdését is“ – szögezte le Csonka.