A magyar politikai rendszer jelentős átalakuláson megy keresztül azt követően, hogy április 12-én Magyar Péter választási győzelmet aratott, míg Orbán Viktor pártja, a Fidesz ellenzékbe szorult. Bakó Beáta magyar politológus az N1 televíziónak adott interjújában arról beszélt, hogy a hatalomváltás után az addig politikailag befolyásolt intézmények hirtelen működni kezdtek, az ügyészség pedig korrupciós vizsgálatokat indított a Fideszhez köthető személyek ellen.
A politológus szerint a legérdekesebb változás most az, hogy a korábban Orbánhoz lojális intézmények és tisztségviselők hirtelen úgy kezdtek viselkedni, mintha valóban függetlenül működnének. Példaként említette, hogy az államfő néhány nappal Orbán távozása előtt nyíltan szembement a leköszönő miniszterelnökkel – olyasmi történt tehát, amit korábban elképzelni sem lehetett.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Bakó azonban úgy véli, ez nem valódi intézményi függetlenséget jelent, hanem inkább gyors alkalmazkodást az új politikai helyzethez. Szerinte ezek az emberek korábban a Fidesz érdekeit szolgálták, most pedig igyekeznek felmérni, mit vár tőlük az új kormány. A probléma tehát nem oldódott meg, csupán a politikai lojalitás iránya változott. A jogállami intézmények feladata ugyanis az lenne, hogy minden kormánnyal szemben ellensúlyként működjenek, ne pedig politikai utasításokat kövessenek.
A szakértő szerint az elmúlt másfél évtizedben a magyar közigazgatás és igazságszolgáltatás hozzászokott a politikai nyomáshoz, ezért kérdéses, hogy az intézmények képesek lesznek-e valóban autonóm módon működni.
A politikai helyzetet nagyban meghatározza az is, hogy Magyar Péter pártja szintén kétharmados parlamenti többséget szerzett – ráadásul még erősebbet, mint amilyennel valaha a Fidesz rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy az új kormány gyakorlatilag szabadon módosíthatja az alkotmányt és az úgynevezett sarkalatos törvényeket is. Bakó szerint emiatt alkotmányos válság nem várható, hiszen az új vezetésnek minden szükséges parlamenti eszköz a rendelkezésére áll.
Felidézte, hogy Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése után új alkotmányt fogadtatott el, amely 2012-ben lépett hatályba. Az eredeti szöveg ugyan sok nemzetközi kritikát kapott, de alapvetően még egy liberális demokrácia normális alkotmányának számított. A legnagyobb problémát nem maga a szöveg jelentette, hanem az, hogy a Fidesz rendszeresen politikai érdekei szerint módosította azt. Az alkotmány emiatt mára egy toldozott-foldozott dokumentummá vált, tele részletszabályokkal és ellentmondásokkal.
Bakó úgy gondolja, az új kormány számára nem lenne bölcs döntés teljesen új alkotmányt írni. Inkább célzott reformokra lenne szükség, amelyek helyreállítják a demokratikus intézményrendszer normális működését. Szerinte a legfontosabb, hogy az alkotmány valóban az ország legfőbb jogforrásaként működjön, ehhez azonban nemcsak törvényekre, hanem független bírákra, ügyészekre és köztisztviselőkre is szükség van.
Magyar Péter ugyanakkor már világossá tette, hogy nem bízik a jelenlegi intézményvezetőkben. Május 31-ig adott határidőt az államfőnek, az alkotmánybíróság és a legfelsőbb bíróság vezetőinek, valamint a legfőbb ügyésznek, hogy önként mondjanak le. Ellenkező esetben leváltásukat helyezte kilátásba. Bakó szerint ez mutatja, hogy az új hatalom nem tekinti hitelesnek a korábbi rendszer vezetőit, ugyanakkor az intézmények teljes személyi lecserélése lehetetlen, hiszen alattuk több ezer alkalmazott dolgozik tovább.
A politológus kitért az oligarchák helyzetére is. Véleménye szerint a korrupció Magyarországon annyira rendszerszintű volt, hogy az érintettek óriási vagyont halmoztak fel, amelynek csak egy része szerezhető vissza. Magyar Péter ugyanakkor már jelezte, hogy nem politikai leszámolásokra készül, hanem jogállami keretek között lefolytatott büntetőeljárásokra. Egy új korrupcióellenes intézmény felállítását is bejelentette, hiszen a társadalmi nyomás erős: sokan elvárják, hogy a korrupciós ügyeket kivizsgálják, és minél több közpénzt visszaszerezzenek az adófizetők számára.
Az új magyar kormány várhatóan csatlakozik az Európai Ügyészséghez is, amely az uniós forrásokkal kapcsolatos csalások és korrupciós ügyek vizsgálatában játszik szerepet. Bakó szerint még az is elképzelhető, hogy Magyarország visszamenőlegesen, 2021-ig csatlakozik a rendszerhez, bár a munka jelentős része így is a magyar ügyészségre és bíróságokra marad majd.
Fotó: MTI
