Radar: Eurómilliárdokat forgat a magyar üzleti elit Szerbiában is Orbán veje és gyerekkori barátainak szerepe itthon

Hét belgrádi cégen keresztül Orbán Viktor volt miniszterelnök veje, Tiborcz István 11 üzleti épületet irányít, amelyek az elmúlt két évben 77,4 millió euró bevételt és 19,5 millió euró profitot hoztak számára. Egyes magyar beruházásokat a szerb kormány is támogatott támogatásokkal, miközben tekintélyes üzleti birodalmat építettek ki magyar származású szerbiai vállalkozók is – gyakran a Prosperitati Alapítvány segítségével.

Normálisabb körülmények között az „orbánizáció” a gazdaság világában akár mintapéldája is lehetne annak, hogyan lehet ösztönözni a vállalkozók együttműködését országokon belül és határokon átívelően, állapítja meg tényfeltáró cikkében a Radar. A magyarok azonban április 12-én az urnáknál világosan megmutatták, mit gondolnak Orbán világáról. És arról is, hogyan használták fel az adófizetők pénzét ennek a világnak a felépítésére. Így ez az „ökoszisztéma” egyszerre szemlélhető sikeres üzleti húzások és eredmények, illetve lehetséges korrupció, nepotizmus, túlzott és céltalan költekezés szemüvegén keresztül. Időre lesz szükség, hogy kiderüljön, Magyar Péter kormánya miként viszonyul majd Orbán gazdasági struktúrájához. Magyarán: elzárja-e a csapot az állami megrendelések és támogatások terén, vagy sem.

A Tibor Dávid és Ács Balázs tulajdonában lévő Masterplast üzemének 2016-os megnyitóján Orbán és Vučić is jelen volt, a beruházást a szerb kormány is támogatta, a cég igazgatója, Bunford Tivadar pedig – aki korábban kisebbségi tulajdonos volt – a Vajdasági Magyar Szövetség tisztségviselője.

Szerbia tudatosan vált az egész történet részévé, miután a jelenlegi hatalom úgy ítélte meg, hogy politikailag bölcs lépés szoros kapcsolatot kialakítani a – ma már volt – magyar miniszterelnökkel. Az országban erős ökoszisztéma épült ki magyar származású helyi vállalkozókból. Csákány Lajos, Zsemberi János, Tamás Zoltán, Gyantár Igor, Ožvar Tihomir, Brindza Lajos, Bata Imre, Nagy Sándor, Telek József – csak néhány a legismertebb üzletemberek közül, akiknek számos vállalatuk működik Szabadkán, Topolyán és más, jelentős magyar lakosságú településeken.

Ezek a vállalkozások nem tegnap jöttek létre. Több kulcsfontosságú cég már a kilencvenes években megszületett. Hogy ez tudatos választás volt-e, vagy egyszerűen nehéz ezen a vidéken sikeresnek lenni politikai kapcsolatok nélkül, nem tudni, de mindenképpen kapcsolatba kerültek Orbán Magyarországával. Néhányuk személyesen fogadta Orbánt, mások Magyar Levente külügyi államtitkárt, aki gyakori vendég volt Szerbiában. Emellett igénybe vették mindazt, amit a magyar állam kínált: vissza nem térítendő támogatásokat és kedvezményes kölcsönöket a Prosperitati Alapítványon keresztül.

Magyar Pétertől azt várják, hogy teljesítse ígéretét: visszaszerzi az ország számára az Orbánhoz közeli oligarchák által megszerzett vagyont, és kivizsgálja az adófizetői pénzek felhasználását a különböző alapítványokon keresztül. Hogy ebben a történetben Szerbia milyen szerepet kap majd, egyelőre nehéz elképzelni.

A Radar számításai szerint – a Prosperitati támogatásaihoz kapcsolódó zálogjogok alapján – ezek a vállalkozók több millió euróhoz jutottak. Legalább 36 millió euró értékű biztosítékot sikerült feltérképezni. A pénzt termelésbővítésre, de éttermek nyitására is fordították, amit a turisztikai potenciál fejlesztésével, a magyar–szerb kulturális kapcsolatok erősítésével és hasonló indokokkal magyaráztak.

Az elmúlt öt évben a szerbiai magyar üzleti elit cégeinek összbevétele számításaink szerint elérte a 2,28 milliárd eurót. A szám ráadásul nem végleges, mert múlt hét végéig néhány cég még nem tette közzé 2025-ös pénzügyi jelentését. Azok viszont, amelyek igen, tavaly körülbelül 460 millió euró bevételt értek el. Tekintélyes gazdasági erőről van tehát szó.

Csákány Lajos 17 vállalat tulajdonosa vagy társtulajdonosa.

Érdekességként említhető, hogy úgy tűnik, sokan közülük nem szeretnek nagy profitot kimutatni. Az öt év alatt realizált több mint kétmilliárd eurós bevétellel szemben mindössze mintegy 118 millió euró nyereséget tüntettek fel. Tavaly „mindössze” 25,5 millió eurót kerestek.

Csákány Lajos kétségtelenül a legismertebb név közöttük, elsősorban ital- és cipőkereskedelmi üzletei révén. Legnagyobb vállalkozása az Office Shoes, amelyben 47 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik: a cég 2025-ben 3,7 milliárd dináros bevételt és 169 millió dináros profitot termelt. Ezt követi a Boss vendéglátóipari vállalkozás, amely hivatalosan felesége, Judit nevén van, és 911 millió dináros bevételt, de mindössze 7,9 millió dináros nyereséget ért el. Harmadik legnagyobb cége az Andex, amely szőlőtermesztéssel foglalkozik, és 513 millió dináros bevételt, valamint hárommillió dináros profitot termelt. Ide tartozik még a Zvonko Bogdan Pincészet, valamint két Palicsi Pincészet nevű vállalat. Emellett további 11 olyan céget azonosított a Radar, amelyekben Csákány, felesége vagy fiuk, Andor rendelkezik részesedéssel – utóbbi főként éttermek működtetésére összpontosít.

A magyar származású szerbiai vállalkozók láthatóan nem szeretik nagy nyereségeket kimutatni: az elmúlt öt évben csaknem 2,3 milliárd euró bevétel mellett alig 118 millió euró profitot vallottak be, tavaly pedig „mindössze” 25,5 millió eurót kerestek.

Zsemberi első milliója

Zsemberi Jánost a szélesebb közvélemény valószínűleg leginkább arról ismeri, hogy a topolyai TSC futballklubot a szerb labdarúgás élvonalába emelte. Az üzleti életben leginkább a telekommunikációban ismert. A Sat-trakt tavaly 2,88 milliárd dináros bevételt és 262 millió dináros profitot ért el, saját állítása szerint az ország öt legnagyobb telekommunikációs szolgáltatója közé tartozik. Második legnagyobb vállalkozása az Alarm system, amely bankok és gyógyszertárak számára telepít kamerákat és riasztórendszereket: 614 millió dináros bevétel és 16,7 millió dináros profit a mérleg. Emellett további 13 vállalatban rendelkezik részesedéssel – temetkezési felszerelések gyártása, sörfőzés, ingatlanüzlet, gázelosztás és más területeken. Emlékezetes maradt kijelentése a Biznis priče podcastban: „Ha egy kicsit bátrabb vagy, és valahol a törvény határán mozogsz, jól előre lehet jutni.” Így mesélte el, hogyan kereste meg az „első millióját”, amikor tevéken szállított telekommunikációs berendezéseket Líbiában. Orbánt is vendégül látta a TSC akadémiáján.

A Goodwill Pharma

Tamás Zoltán a Goodwill Pharma magyar gyógyszeripari vállalat egyharmados tulajdonosa. A cég 2025-ben valamivel több mint hárommilliárd dináros bevételt és 790 millió dináros nyereséget ért el. Tamás tulajdonában van a szabadkai Artist Hotel, valamint a belgrádi Bistro du Vin étterem is, amelyet az ifjabb Csákánnyal közösen működtet. További legalább hét vállalatban rendelkezik részesedéssel, ezek közül négy az energetikai szektorban tevékenykedik, és nevük, illetve profiljuk alapján napelemenergia-termelésre készülnek. Három céget csak 2024-ben alapítottak.

A nulladik koronavírusos Gyantár Igor

Gyantár Igor legnagyobb vállalkozása az EM Commerce, amely bútorlapok gyártásával foglalkozik. A cég 1,2 milliárd dináros bevételt és 11,7 millió dináros profitot ért el. Ő is – a korábban említett vállalkozókhoz hasonlóan – Prosperitati-támogatásokkal fejlesztette üzletét. Emellett arról is ismert, hogy őt tartották Szerbia „nulladik” koronavírusos betegének, vagyis annak az embernek, aki elsőként hozta be a vírust az országba. További három vállalatban rendelkezik tulajdonrésszel.

Orbán Nemzeti Együttműködés Rendszerének célja az volt, hogy egyesítse az állam és a magánszektor érdekeit. Ez meg is történt, hiszen 2010 és 2025 között 13 hozzá közel álló személy vállalatai összesen 28 milliárd euró értékben kaptak állami tendereket – korábban ennek töredékét.

Ožvar, Brindza, Bata

Ožvar Tihomir négy vállalatban rendelkezik részesedéssel, közülük a legjelentősebb a Gebi takarmánygyár, amelynek tavalyi bevétele 29,8 milliárd dinár, profitja pedig 1,3 milliárd dinár volt. További üzletei is az élelmiszeriparhoz kapcsolódnak. Megszerezték a Fidelinka legfontosabb üzemeit is.

Brindza Lajos leginkább a Capriolo kerékpárgyártásáról ismert, míg másik két vállalata, amelyekben még tulajdonrésszel bír, viszonylag kicsi. Bata Imre mezőgazdasági gépekkel kereskedik, valamint fuvarozással foglalkozik az Agro Tech és a Bata Kft. cégeken keresztül. Ezek együtt több mint négymilliárd dináros bevételt termeltek. A Partnertrans szintén jelentős szereplő a közúti fuvarozásban, Bata pedig családtagjaival együtt további két cégben is tulajdonos. Családi vállalkozást vezet Nagy Sándor is: ő és családtagjai legalább öt vállalatban rendelkeznek részesedéssel. Ezek közül messze a legjelentősebb az Aretol, amely gyümölcs- és zöldségfeldolgozással foglalkozik, 4,26 milliárd dináros bevétellel és 213 millió dináros nyereséggel. A gabonatermesztési ágazatban jelentős szereplő a Telek Paprika, amelynek tulajdonosa Telek József: a cég 2024-ben 2,3 milliárd dináros bevételt és 429 millió dináros profitot ért el.

Ezeknek az üzletembereknek az együttműködés sem idegen. A legismertebb közös vállalkozás a Belgrád és Pancsova közötti egykori Pevec-áruház megszerzése volt, amely ma logisztikai központként szolgál magyar származású alapítók vállalatai számára. A DLC cég társtulajdonosai szinte mind a korábban említett nevek: Csákány, Zsemberi, Ožvar, Tamás, Brindza, Bata és Gyantár – részben személyesen, részben cégeiken keresztül. Az üzleti lépést a Prosperitati Alapítvány is támogatta. De nem ez az egyetlen példa: Zsemberi, Tamás és Csákány közösen vesznek részt a vendéglátóiparban is, ahol két vállalatot birtokolnak.

Csaknem 400 céget alapítottak magyarországiak Szerbiában

Szerbiában becslések szerint 350–400 olyan vállalat működik, amelyeket magyarországi alapítók hoztak létre. A szám valószínűleg néhány tucatnyival kisebb, mivel több ilyen cég csak papíron létezik, tényleges üzleti tevékenység nélkül.

OTP Bank, MOL, MVM

A magyar befektetők szerbiai jelenlétének történetét az OTP Bank vezeti, amely mára az ország második legnagyobb bankja, és komoly kihívást jelent az Intesa számára. A bank 2025-ben – miután többek között átvette a Société Générale, a Vajdasági és a Findomestic Bank, valamint több kisebb pénzintézet működését – 201,5 millió eurós profitot termelt. A bankban kulcsszerepe van a Csányi családnak: a második leggazdagabb magyarnak számító Csányi Sándort tavaly fia, Péter váltotta az élén, jóllehet nincs jelentős tulajdonrészük a bankban.

1,95 milliárd euró volt az 50 legnagyobb szerbiai magyar vállalat – az OTP Bank nélkül számított – összbevétele 2025-ben. A listát a MOL, valamint a korábban Dragoljub Zbiljićhez tartozó, ma már többségi MVM-tulajdonban lévő két vállalat vezeti.

A következő legnagyobb szereplők az energetikai szektor vállalatai, amelyekben a magyar állam is tulajdonos. Közülük a legjelentősebb a MOL, amely tavaly csaknem 82 milliárd dináros bevételt és kétmilliárd dináros nettó nyereséget ért el. A MOL egyébként az OTP Bankban is rendelkezik részesedéssel.

A legnagyobb befektetők közé tört be az állami energetikai óriás, az MVM is, miután megszerezte a szerb üzletember, Dragoljub Zbiljić két nagy vállalatának – a Južna Bačka és az Elektromontaža – 60 százalékos tulajdonrészét. A két cég együtt több mint 38 milliárd dináros bevételt és mintegy 2,5 milliárd dináros profitot termelt, miközben jelentős állami projekteket nyernek el. Ehhez még hozzáadódik az MVM és a Srbijagas közös vállalatának, a Serbhungasnak az ötmilliárd dináros bevétele is.

Tiborcz, vagyis Orbán veje

A magyar befektetők között előkelő helyen szerepel egy autóipari vállalat is, valójában azonban a kínai Janfeng cégről van szó, amely Magyarországon keresztül fektetett be Szerbiában.

A magánbefektetők élén Orbán Viktor veje, Tiborcz István áll. A Waberer-csoporton keresztül többségi tulajdonosa az MD International disztribúciós vállalatnak, amely tavaly hétmilliárd dináros bevételt és mintegy 140 millió dináros profitot termelt. Tiborcz hét belgrádi cégen keresztül 11 üzleti épületet irányít, amelyek az elmúlt két évben 77,4 millió eurós bevételt és 19,5 millió eurós nyereséget hoztak számára.

A tíz legnagyobb magyar befektető között ismét megjelenik Csányi Sándor neve. Ő áll a mezőgazdasági gépeket – traktorokat, kombájnokat és egyéb gépeket – forgalmazó KITE vállalat mögött, amely a híres John Deere márkát képviseli. Csányihoz köthető egy másik szerbiai vállalat is, a leskovaci tejgyár.

Szerbiában autóipari alkatrészeket gyárt a Tisa Automotive is, amely Magyarországon és azon túl is ismert cipőiről. Az ismert nevek között szerepel még a Project Biro Utiber is, amely a Magyarország felé vezető vasútvonal felújítási projektjének felügyeleti szerve volt.

A formálisan magyar befektetők listájának élén több olyan vállalat is szerepel, amelyek végső tulajdonosai valójában más országokból származnak, mint például az Isoplus (Németország) vagy a nagykikindai öntöde (Franciaország).

Összesítve az 50 legnagyobb szerbiai magyar vállalat – az OTP Bank nélkül – tavaly 1,95 milliárd eurós üzleti bevételt ért el. Ebből több mint egymilliárd euró a MOL-ra, az MVM által Zbiljićtől átvett két vállalatra és a Janfengre jutott. További mintegy húsz vállalat bevétele 10 és 100 millió euró között mozgott, a többieké pedig 10 millió euró alatt maradt. Az első ötven cég nyeresége – az OTP Bank nélkül – mindössze körülbelül 71 millió euró volt.

Orbán világa

Az Orbán-rendszer valóban egy rendszer volt – írják a magyar médiumok. Saját neve is volt: Nemzeti Együttműködés Rendszere. Orbán szerint célja az volt, hogy összehangolja az állam és a magánszektor érdekeit. A Financial Times kutatása szerint ez sikerült is: 2010 és 2025 között 13, Orbánhoz közeli személy vállalatai összesen 28 milliárd euró értékű közbeszerzést nyertek el. Korábban ennek töredékét kapták.

A Belgrád és Pancsova közötti egykori Pevec-objektum megszerzéséhez Csákány, Zsemberi, Ožvar, Tamás, Brindza, Bata és Gyantár közösen alapították meg a DLC vállalatot. Az üzleti lépést a Prosperitati Alapítvány is támogatta.

Magyar milliárdosok

A magyar sajtó leginkább Mészáros Lőrinccel, Magyarország leggazdagabb emberével és Orbán Viktor gyermekkori barátjával foglalkozik. A kérdés most az, hogy elhagyja-e az országot. A múlt heti hírek szerint május 8-án Franciaországban látták, ahol feleségével luxusüzletekben vásárolt. Legismertebb mondata szerint sikerét „Istennek, a szerencsének és Orbánnak” köszönheti. Egy kis faluból indult, ahol gázszerelő vállalkozást alapított, ma pedig számos ágazatban vannak érdekeltségei. Talán legismertebb cége az Opus Global építőipari vállalat, amely részt vesz a Paksi Atomerőmű bővítésében és a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának építésében. Többségi tulajdonosa az MBH Banknak, valamint több médium tulajdonosa is. Vagyonát a Forbes ötmilliárd dollárra becsüli, amely 2023 óta szinte exponenciálisan növekedett.

A Forbes Mészáros üzleti partnerként említi Szijj Lászlót, akit a Financial Times szintén Orbánhoz közeli vállalkozóként tart számon. Ő a Duna Aszfalt út- és hídépítő cég tulajdonosa, amely számos állami tendert nyert el. Emellett több jacht birtokosa is. Vagyonát a Forbes 1,1 milliárd dollárra becsüli. Mészároshoz hasonlóan ő is szülővárosának polgármestere volt egy időben.

Orbán körének harmadik meghatározó szereplője a már említett veje, Tiborcz István. A Financial Times szerint már tavaly elhagyta Magyarországot és az Egyesült Államokba költözött. Üzleti birodalmának alapja a BDPST Group, amely több szektort fog össze: turizmust és szállodaipart, ingatlanfejlesztést, pénzügyi szolgáltatásokat – például a Gránit Bankot –, logisztikát és biztosítási üzletágakat, köztük a Waberert. A vállalatot 2015-ben alapították. Vagyonát tavaly a Forbes mintegy 540 millió euróra becsülte. A választási eredmények után Tiborcz kijelentette: nem tervezi kivonni üzleti érdekeltségeit Magyarországról, továbbra is hozzá kíván járulni az ország fejlődéséhez, de arról nem beszélt, hogy személyesen visszatér-e.

A magyar médiumok kiemelik Garancsi Istvánt is, aki az építőiparban – a nagy állami megbízásokat elnyerő Market Építő révén – és a sportban is jelentős érdekeltségekkel rendelkezik. A Fehérvár futballklub tulajdonosa, korábban Videoton néven ismerték a csapatot. Az LVC Diamond vállalaton keresztül kaszinókat is birtokol. A Forbes szerint gyakorlatilag ő uralja a budapesti kaszinópiacot.

Budapest nem hisz a könnyeknek

A magyar közvéleményt az elmúlt napokban Balásy Gyula könnyei is foglalkoztatták. Az üzletember sírva nyilatkozott egy interjúban, amelyben felajánlotta, hogy kommunikációs és marketingügynökségeit, valamint befektetési alapokban lévő részesedéseit átadja az államnak. Azt mondta: a jelenlegi helyzetben már nem tud működni. A rendőrség vizsgálat miatt zárolta cégei számláit és vagyonát, a választások után pedig ügyfelei is sorra visszalépnek. Állítása szerint vállalatai 225 millió eurót érnek, közel 500 alkalmazottat foglalkoztatnak, és további 280 millió euró értékű szerződéseik vannak folyamatban. A luxusvilláit Budapesten és az Egyesült Államokban azonban megtartaná. Korábban az állami kampányok királyának is nevezték.

Magyar Péter miniszterelnök az üzleti és politikai összefonódásokról beszélve Mészáros és Tiborcz mellett külön megemlítette Matolcsy Ádámot is, a volt jegybankelnök, Matolcsy György fiát. Matolcsy Ádám bútoriparral foglalkozik, és szintén jelentős tenderek nyertese volt. A Magyar Nemzeti Bank alapítványi pénzeinek ügyében folyó vizsgálatban is felmerült a neve, mivel a rossz befektetésekből származó pénzek állítólag hozzá kerültek. A magyar sajtó szerint az elmúlt években „látványos vagyont” halmozott fel, és Dubajban építi üzleti kapcsolatait, ahol várhatóan le is telepszik majd.

Csányi Sándor azt mondja, nem készül sehova. Korábban úgy fogalmazott: hét miniszterelnököt „élt túl”. Orbánt is bírálta olykor a bankok profitját csökkentő intézkedések miatt. Hosszú ideje a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke.

Most, hogy Magyar hivatalosan is hivatalba lépett, egyre intenzívebben várják választási ígéretének megvalósítását: az Orbánhoz közel álló oligarchák által megszerzett vagyon visszaszerzését. Már a kampány idején azzal vádolta őket, hogy elkezdték kimenekíteni a pénzüket külföldre, és figyelmeztette őket, hogy ne tegyék ezt. A célországok között a Közel-Kelet – Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Omán –, valamint Szingapúr, Hongkong, Ausztrália, Uruguay és az Egyesült Államok szerepelnek. Reálisnak tűnik az is, hogy Magyar kivizsgálja az adófizetői pénzek felhasználását a különböző alapítványokon keresztül. Hogy ebben a folyamatban Szerbia milyen szerepet kap majd, egyelőre nehéz megjósolni.

A Radar teljes cikke ITT érhető el.