Közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy az Irán elleni amerikai–izraeli támadás következtében kialakult közel-keleti válság a következő hónapokban az élelmiszerárak emelkedését idézheti elő Európában. A jó hír a fogyasztók számára az, hogy az élelmiszerek drágulása nem lesz jelentős, a rossz viszont az, hogy a családi költségvetést érő csapást már ősszel megérzik a polgárok. Vagyis a legrosszabbkor: a nyaralási szezon után, amikor a pihenésre és szórakozásra a szokásosnál kicsit többet költünk, és amikor a diákokat éppen készülnek az iskolára.
A szerbiai fogyasztóknak már évek óta az az érzésük, hogy az élelmiszerárak folyamatosan emelkednek. Ez a trend még a koronavírus-járvány idején kezdődött, és 2022-ben, az ukrajnai háború kitörésével drasztikusan felgyorsult.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Slobodan Aćimović, a Belgrádi Közgazdaságtudományi Kar professzora a Szerbiai Rádió és Televíziónak elmondta, hogy a világ már évek óta az úgynevezett költséginfláció körülményei között él. Ez azt jelenti, hogy minden termelési költségnövekedés végül a fogyasztókra hárul. Ha az alapvető nyersanyagok költségei emelkednek, az infláció is nő. Ebben a számításban az energiahordozók mindig kulcsfontosságú tényezők, de az olaj és a gáz ára mellett a logisztika, a szállítás és a műtrágya ára is hatalmas hatást gyakorol.
Bár az iráni konfliktus következményei még nem látszanak teljesen a szerbiai szupermarketek és üzletek polcain, a fogyasztók aggodalma, hogy ez előbb-utóbb megtörténik, meglehetősen nagy. Az árak azonnali megugrásának elmaradása mögött az áll, hogy a szerbiai gazdák többsége a tavaszi vetést még a korábban, a régi áron vásárolt műtrágyakészletekből oldotta meg.
Aćimović szerint a szerbiai élelmiszerárak emelkedése ősszel következhet be, mivel a gazdák ekkor már magasabb áron fogják beszerezni az üzemanyagot és a műtrágyát, ami növeli a termelési költségeiket.
Úgy véli, az infláció a következő időszakot is meghatározhatja, de nem számít a kétjegyű mutatók visszatérésére. Aćimović szerint a szerbiai gazdasági stabilitás megőrzéséhez kulcsfontosságú a stabil energiaellátás, a hosszú távú gázszerződés megtartása és a gazdaság állami támogatásának folytatása. A professzor úgy látja, a kormánynak ahelyett, hogy mindent a piacra bízna, bizonyos termelési költségek támogatásával kellene reagálnia. Ez lényegesen jobb módja az infláció megfékezésének és a szerb állampolgárok életszínvonalának megőrzésének.
Az árkorrekció a közel-keleti válságtól függ
Aleksandar Stevanović közgazdász a NIN hetilapnak elmondta, hogy a szerbiai élelmiszerárak korrekciója kizárólag attól függ, meddig tart még a közel-keleti válság.
„Ha belátható időn belül békét kötnek, nem várok semmi drámai áremelkedést. Ha azonban a konfliktus elhúzódik, az árak óhatatlanul emelkedni fognak, és való igaz, hogy ez éppen ősszel következhet be. De még ebben az esetben sem számítok drasztikus drágulásra. Az olaj ára ugyan 30 százalékkal ugrott meg, ez azonban nem jelenti azt, hogy az élelmiszerek is ilyen arányban drágulnak majd. Ennek oka, hogy az energiahordozók a teljes termelési költségnek csak egy kisebb részét teszik ki. Ebből adódóan a következmény mindössze egy enyhe, néhány százalékos élelmiszerár-növekedés lesz” – magyarázta a NIN beszélgetőpartnere.
Arra a kérdésre, hogy az állam hozhatna-e olyan intézkedéseket, amelyek segítenének a gazdáknak áthidalni az őszi magasabb üzemanyag- és műtrágyaköltségeket, Stevanović kiemelte, hogy ebben az esetben bármilyen szubvenció teljesen kontraproduktív lenne.
„Rövid távon van értelmük azoknak az intézkedéseknek, amelyeket az olajár-emelkedés hatásainak tompítására hoznak. Jó döntés volt tehát, hogy az állam csökkentette a kiskereskedelmi üzemanyagok jövedéki adóját, ezzel enyhítve a fogyasztókra mért csapást. Középtávon azonban sem ezek, sem más hasonló intézkedések nem hoznak eredményt. Ehelyett csupán azt a téves üzenetet küldik a nyilvánosságnak, hogy a válsághoz alkalmazkodni kell, ahelyett, hogy a kivezető utat keresnénk. Konkrétan, amit egy ilyen helyzetben semmiképpen sem szabad tenni, az a gyártók támogatása. Azokat a polgárokat, akiknek a megélhetését a válság veszélyezteti, szociálpolitikai intézkedésekkel kell megvédeni” – mutatott rá Stevanović.
Goran Papović, a Szerbiai Fogyasztóvédelmi Szervezet elnöke a NIN-nek elmondta, hogy minden reális gazdasági mutató szerint az esetleges őszi élelmiszer-drágulásnak minimálisnak kellene lennie.
„Minden, ami ezen felül van, már a zavarosban való nyerészkedés kategóriája lenne. A szerbiai élelmiszeráraknak reálisnak kell lenniük, vagyis azon kell alapulniuk, hogy mennyibe kerül az üzemanyag Szerbiában, és valójában mekkorák a kereskedők valós költségei. Sajnos nálunk nem ez a helyzet. Az elmúlt időszakban is láthattunk példát arra, hogy a kereskedelmi láncok méregdrága árakat szabtak meg az élelmiszereknek, a világban zajló válsághelyzetekkel takarózva, még akkor is, ha azok semmilyen hatással nem voltak a hazai piaci folyamatokra. Ezúttal ennek nem szabadna megtörténnie” – magyarázta a Szerbiai Fogyasztóvédelmi Szervezet elnöke.
Szerinte a jelentősebb áremelkedés ellen szól az is, hogy a szerbiai élelmiszerek már jelen pillanatban is rendkívül drágák.
„Egy átlagos hazai fogyasztó objektíven nem lenne képes anyagilag elviselni az élelmiszerek újabb, komolyabb drágulását. Ezért az ilyen jellegű árkorrekcióknak a feltételei sem adottak. Nem vagyok biztos benne viszont, hogy egyes felelőtlen kereskedők – a közel-keleti válságra hivatkozva – nem emelik-e majd a termékeik árát az indokoltnál nagyobb mértékben, hogy kihasználják az alkalmat, és a fogyasztók nehézségein nyerészkedjenek a válsághelyzetben” – zárta gondolatait Papović.
