A polgárok és a társadalom szó szerint létfontosságú érdeke, hogy a szervezett bűnözés rendőrségi struktúrákba való beszivárgását megállítsák és felszámolják, és a hatalom a felelős azért, hogy ez idáig nem történt meg. Így értékelte a helyzetet Rodoljub Šabić ügyvéd és jogi elemző.
Veselin Milić belgrádi rendőrfőnök és mások letartóztatását követően Šabić rámutatott, hogy ez nem valósítható meg bizonyos intézkedések időnkénti, populista beharangozásával, hanem – mint tette hozzá – „kizárólag az illetékes szervek kitartó, összehangolt akciójával, ami sajnos már évek óta hiányzik”.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Emlékeztetett arra is, hogy Aleksandar Vučić köztársasági elnök korábban úgy nyilatkozott: „a drogkereskedők felének a rendőrség biztosítja a védelmet”, és hogy „hamarosan elfogadnak egy olyan törvényt, amely szerint mindenkit, akit azon kapnak, hogy az állam közvetlen engedélye nélkül egyéb munkát végez, elbocsátanak a szolgálatból”.
Šabić kijelentette: „tény, hogy a hatályos rendőrségi törvény feltételei mellett is meg lehetett volna, meg kellett volna, és meg is lehetne akadályozni, hogy nagyszámú rendőrt problémás emberek problémás feladatokra alkalmazzanak”.
Hozzátette, hogy „a már tíz éve hatályban lévő rendőrségi törvény előírja, hogy a rendőrök munkaidőn túli kiegészítő munkavégzése kizárólag a szervezeti egység vezetőjének előzetes, írásos engedélyével lehetséges”.
Kifejtette továbbá, hogy „a törvény nem teszi lehetővé a vezetők számára, hogy ilyen engedélyt adjanak olyan munkákra, amelyek összeférhetetlenséget okozhatnak, vagy befolyásolhatják a munkavégzés pártatlanságát”, az engedély nélküli munkavégzés pedig olyan kötelezettségszegésnek minősül, amelyért a munkaviszony megszüntetése is kiszabható.
„Nyilvánvaló, hogy ezeket a törvényi rendelkezéseket félvállról veszik, önkényesen értelmezik, valamint tudatosan és szándékosan figyelmen kívül hagyják” – mutatott rá.
Megjegyezte, hogy a rendőrségi törvény már 2016-ban előírta a miniszter számára egy olyan szabályzat meghozatalát, amely – többek között – pontosan meghatározta volna azokat a munkaköröket, amelyekben a rendőröknek tilos dolgozniuk, ám ez a szabályzat soha nem született meg.
Elmondta azt is, hogy „a törvény későbbi módosításaival ezt a kötelezettséget törölték”, így a rendőrök szolgálaton kívüli munkavállalása az ellenőrizetlen spontaneitásra lett bízva.
Rámutatott arra is, hogy „bár a második és harmadik vonalbeli rendőrök problémás munkákra való felbérlése” valóban nagy probléma, de „nem az egyetlen és nem is a legnagyobb”. A fő problémát ugyanis „a rendőrség felső vezetésének és a szervezett bűnözésnek az összefonódása” jelenti.
Úgy véli, „ezért nincs elfogadható magyarázat arra, hogy miért hagyják feltűnően figyelmen kívül a rendőrség élén álló egyes személyek megmagyarázhatatlan, esetenként kirívóan hatalmas vagyonára vonatkozó információkat”.
„A belső ellenőrzés, az ügyészség, a Korrupciómegelőzési Ügynökség és az Adóhivatal nyilvánvaló, krónikus fásultsága és felkészületlensége arra, hogy az ilyen információkkal komolyan foglalkozzanak, megbízható jele annak, hogy hiányzik a politikai akarat a korrupcióval, valamint a szervezett bűnözés rendőrségbe való beszivárgásával való szembenézésre” – zárta gondolatait Šabić.
