Ahelyett, hogy a zöldgazdaságot és az újrahasznosító ipart fejlesztené az európai országok mintájára, a hatalom néhány hónap alatt felszámolta azt a rendszert, amely Szerbiának több tízmillió eurós bevételt hozott, 15 000 embernek adott munkát, és megelőzte az ökológiai katasztrófát – jelentette ki Đorđe Stanković, a Népi Mozgalom Szerbiáért (NPS) alelnöke és parlamenti képviselője, olvasható a Nova oldalán.
A Szerb Köztársaság kormányának döntésével 2026. január 1-jétől hatályon kívül helyezték az újrahasznosítás támogatási rendszerének mértékéről és feltételeiről szóló rendeletet, amely kulcsfontosságú jogi alapot jelentett a speciális hulladékáramok kezelésének finanszírozásához. A Környezetvédelmi Minisztérium semmilyen megoldást nem kínál, nem folytat párbeszédet, és semmiféle felelősséget nem mutat az általa okozott következmények iránt, mutatott rá Stanković.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Szavai szerint az állam ahelyett, hogy a fenntartható fejlődésen dolgozna, és a gazdasági és társadalmi fejlődés mellett – ahol szintén stagnálás vagy visszaesés tapasztalható – fejlesztené a környezetvédelmi mechanizmusokat és modelleket, valamint a körforgásos gazdaságot, amely a fenntartható helyi fejlődés harmadik pillérét jelenti, a szerb kormány éppen ezekkel a stratégiai célokkal és elfogadott dokumentumokkal ellentétesen cselekszik.
„Az ilyen politika eredménye lesújtó. Az év eleje óta egyetlen kilogramm hulladék elektromos készüléket, hulladék gumit, olajat, elemet vagy akkumulátort sem szállítottak el. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy néhány hónap alatt több mint 40 000 tonna veszélyes hulladék került vagy fog kerülni Szerbia környezetébe. Az elektronikai hulladék veszélyes anyagokat tartalmaz, például nehézfémeket, higanyt, kadmiumot, ólmot és PCB-rétegeket (nyomtatott áramköri lapokat), amelyek komoly veszélyt jelentenek a környezetre és az emberek egészségére” – mondta.
Stanković rámutatott, hogy miközben a hatalom nap mint nap „zöld menetrendről” és európai szabványokról beszél, a valóságban a környezet és a speciális hulladékáramokkal foglalkozó teljes gazdasági szektor lerombolásán dolgozik. Hozzátette: a szerb kormány ilyen döntései sértik vagy közvetlenül ellentétesek az Európai Unió irányelveivel, köztük a veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásáról, valamint a hulladék elektromos és elektronikai berendezésekről szóló irányelvvel.
„A körforgásos gazdaság szereplői tehetetlenek, mert az állam nem végzi a munkáját, és akadályozza a vállalatok működését. Számos figyelmeztetés és sikertelen tárgyalási kezdeményezés után az újrahasznosító cégek kénytelenek voltak dolgozóik több mint 70 százalékát elbocsátani üzemeikből, miközben rengetegen veszítették el állásukat a teljes hulladékbegyűjtő hálózat megszűnésével. Emlékeztetünk arra, hogy ez az iparág 2025 végén több mint 15 000 embert foglalkoztatott” – hangsúlyozta Stanković.
Rámutatott, az új szabályok és az állami támogatás teljes hiánya miatt a körforgásos gazdaság területén működő vállalatok nem tudnak normálisan működni. Egy ilyen rendszer összeomlása nemcsak a gyárak dolgozóit érinti, hanem az emberek teljes láncolatát, akik az újrahasznosító iparból élnek: partnereket, szállítmányozó cégeket, külső együttműködőket és a másodlagos nyersanyagok gyűjtőit is.
„A szerbiai polgárokat évek óta kampányok és az újrahasznosító vállalatok hálózatai tanították arra, hogy a veszélyes hulladék nem kerülhet az utcákra, illegális szeméttelepekre vagy a természetbe. Ma éppen az állam kényszeríti őket arra, hogy ugyanezt a hulladékot ismét nem megfelelő helyeken rakják le” – mutatott rá Stanković.
Elmondása szerint a munkahelyek elvesztése mellett az államot is évente több millió eurós veszteség éri: pusztán a 15 000 alkalmazott bérei utáni adók és járulékok révén az állam évente 25–40 millió euró bevételhez juthatott volna, az ökoilletékekből pedig további több tízmillió euróhoz, a hozzáadottérték-adóból és a hulladékszállításból származó pluszbevételek mellett. Hozzátette: a közbevételekre és a gazdaságra gyakorolt teljes hatás valószínűleg meghaladja az évi 50–100 millió eurót, ha minden kapcsolódó szektort figyelembe vesznek.
„Ez nem adminisztratív mulasztás, hanem stratégiai hiba súlyos ökológiai és gazdasági következményekkel, amely ellentétes az elfogadott fejlesztési dokumentumokkal és az európai normákkal, valamint közvetlen támadás az ökológia, a gazdaság és Szerbia európai jövője ellen” – mondta.
Stanković szerint a hatalom alkalmatlansága és felelőtlensége miatt emberek ezrei veszítették el munkájukat, teljes családok és marginalizált társadalmi csoportok kerültek veszélybe, miközben több tízezer tonna veszélyes hulladék kerül a környezetbe, veszélyeztetve a folyókat, a talajt és a levegőt. Hangsúlyozta: Szerbiát komoly ökológiai katasztrófa fenyegeti.
Több tízezer tonna veszélyes hulladék kerül a környezetbe
