Az elmúlt években a cirok egyre elterjedtebbé vált a szántóföldeken, mivel jól bírja a szárazságot és a meleg éghajlatot. Emellett drágább is, mint a kukorica, miközben a vetési költségei valamivel alacsonyabbak, mivel a vetőmag olcsóbb a kukoricáéhoz képest, és kevesebb is kell belőle.
Daniel Spevak petrőci gazda nemrég szemes cirkot vetett, és jó termésre számít. Két évvel ezelőttig seprűcirkot vetett, amelyre szerződéses gyártása volt, de a piacon már megszűnt az igény a seprűalapanyagra.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
– Most szemes cirkot vetek, amelyet az állati takarmányozásban használnak, és teljes mértékben helyettesíti a kukoricát; a takarmánykeverőkben nagy a kereslet rá. A szemtermés magas százalékban tartalmaz fehérjét és keményítőt, ami kiváló takarmánnyá teszi. A cirok előnye abban is megmutatkozik, hogy nem támadja meg a kukoricabogár – mondta Spevak a Dnevnik lapnak.
A cirkot valamivel később vetik, mint a kukoricát, de korábban aratják. Ellenállóbb a trópusi klímával szemben, és drágább, mint a kukorica. Most a cirokmag kilogrammja 33 dinár, míg a kukoricáé 24 dinár. Spevak a tavalyi aratáskor körülbelül öt tonna cirkot takarított be hektáronként, ami szilárd hozamnak számít, figyelembe véve, hogy a kukoricatermés tavaly elmaradt a várakozásoktól a száraz és meleg időjárás miatt.
Dr. Vladimir Sikora, a Mezőgazdasági és Konyhakerti Növények Intézetének munkatársa elmondta, hogy a mezőgazdasági gyakorlat – a felhasználástól függően – többféle agronómiai cirokformát különböztet meg.
– A seprűcirok a seprűipar alapanyaga, és mint ilyet, azokban a régiókban termesztik, ahol seprűgyártás folyik. Az ezen cirok alatti terület a nyersanyag – a cirokszalma – iránti igénytől függ, és évente 500 és 800 hektár között mozog – mondja.
Vajdaságban a szemes cirkot és a seprűcirkot két fő körzetben vetik: északon, a Magyarkanizsa–Zenta vonalon, valamint a Dél-bácskai körzetben, Petrőc, Pincéd (Pivnice) és Bácsújfalu (Selenča) községekben. A cirokkal bevetett pontos területek nagysága nem ismert.
A gazdák a trópusi éghajlat miatt alternatív növényfajokat keresnek a mezőgazdasági termelés megalapozásához, és a cirok évről évre a kukorica helyettesítőjévé válik, különösen azokon a területeken, ahol rosszabb a talaj minősége.
A szakember hozzátette, hogy a szemes cirkot a szemtermésért termesztik, amelyet pontosan úgy használnak fel, mint a kukoricaszemet, és helyettesítik vele a takarmánykeverékekben. Az ezen cirok alatti területek évről évre növekednek, különösen a száraz régiókban, ahol a kukoricával már nem lehet megfelelő hozamot elérni.
– Olyan stresszes körülmények között, mint amilyenek a tavalyi évben is voltak, a cirok szemtermése hektáronként öt-hat tonna között alakult. A takarmány- és szilázscirkok a tömegtakarmány előállítására szolgálnak, és mint ilyenek, nagyon nagyra becsültek az állattenyésztők körében – mondja.
Ezek a cirkok elsősorban azokban a régiókban bírnak nagy jelentőséggel, ahol a többi növényfajból származó tömegtakarmány-termelést korlátozzák a környezeti feltételek, vagyis a nedvességhiány és a magas hőmérséklet okozta stressz.
– Az utóbbi években fontossá válnak azok a cirkok is, amelyeknél nagy mennyiségű biomassza nyerhető – akár 100 tonna is hektáronként. Ezek a cirkok a biogázüzemek számára érdekesek, és reálisan elvárható, hogy a termelésük egyre nagyobb jelentőséget kap majd – mutatott rá a szakember.
Fotó: Pixabay
