Szerbiában több mint 900 német tőkéjű vállalat működik, amelyek mintegy 80 ezer embert foglalkoztatnak. Közülük csaknem minden negyedik – 23 százalék – azt mondta, hogy nem fektetne be újra Szerbiában. Ez kétszer annyi, mint tavaly – derül ki a Német–Szerb Gazdasági Kamara 2026-os üzleti környezetről szóló felméréséből, melyről a Nova ekonomija portálja számolt be.
Aleksander Markus, a Német–Szerb Gazdasági Kamara igazgatóbizottságának ügyvezető tagja elmondta, hogy a kereskedelmi forgalom nyolc év alatt több mint kétszeresére nőtt.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Miközben a Németországból Szerbiába irányuló import stagnál, a Németországba irányuló export növekszik” – mondta Markus, hozzátéve, hogy Szerbia és Németország kereskedelmi forgalma csaknem háromszor gyorsabban nőtt, mint Németország teljes külkereskedelme a világgal.
Filip Simović, a Német–Szerb Gazdasági Kamara igazgatóbizottságának elnöke elmondta, hogy a kétoldalú árukereskedelem 2025-ben meghaladta a 10 milliárd eurót.
2026-ban a vállalatok nagyobb része ítélte rossznak Szerbia jelenlegi gazdasági helyzetét, míg egy évvel korábban a megkérdezett cégek többsége kielégítőnek értékelte az állapotokat.
A Szerbiában működő német vállalatok körében végzett felmérés szerint a válaszadók 77 százaléka újra Szerbiát választaná beruházási helyszínként, míg 23 százalékuk ezt nem tenné meg.
Simović hangsúlyozta, hogy 2025-ben a vállalatok 12 százaléka mondta azt, hogy nem fektetne be újra Szerbiában, míg 2026-ra ez az arány csaknem megduplázódott.
„Ez a visszaesés komoly figyelmeztetés” – mondta Simović, hozzátéve, hogy erős a verseny, és a német cégek alternatívát látnak az Európai Unió országaiban, majd Délkelet-Európában és a régió más államaiban is.
A vállalatok 2026-ba nagyobb óvatossággal és kisebb kiszámíthatósággal léptek be – mondta Markus.
Javítani kellene a beruházási környezetet
A cégek a beruházási környezet javításához szükséges három legfontosabb intézkedésként leggyakrabban a jogállamiság erősítését, a korrupció elleni harcot és a nagyobb jogbiztonságot említették; ezt a megkérdezettek csaknem egyharmada nevezte meg.
A vállalatok 15 százaléka számára a kiszámítható üzleti környezet, a gazdasági stabilitás és a bürokrácia csökkentése a legfontosabb, míg 11 százalék úgy véli, hogy az adócsökkentés és az alacsonyabb működési költségek hoznák a legnagyobb eredményt.
A német vállalatok elégedettek Szerbia földrajzi elhelyezkedésével, valamint a közlekedési és logisztikai infrastruktúra minőségével – magyarázta Simović.
Mint mondta, a gazdasági szereplők magasra értékelik a szállítást, a logisztikát és az ellátási láncok működését, ami azt mutatja, hogy az infrastruktúra nagyrészt megfelel az európai szabványoknak.
„Másrészt a gazdaság világosan jelzi, hol lát akadályokat: ezek a jogbiztonság hiánya, a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága és a korrupció elleni küzdelem” – mondta.
A vállalatok 94 százaléka jelezte, hogy fontos vagy nagyon fontos számára Szerbia európai uniós csatlakozási folyamata. Ez jelentős növekedés az előző felméréshez képest, amikor a válaszadók 85 százaléka osztotta ezt az álláspontot.
Anke Konrad, Németország szerbiai nagykövete hangsúlyozta, hogy Szerbia európai útja a német fejlesztési együttműködés szempontjából is fontos.
„Már 25 éve aktívak vagyunk a Szerbiával folytatott fejlesztési együttműködésben. Elköteleződésünk vezérgondolata az Európai Unióhoz való közeledés folyamata, amely nagymértékben meghatározza azt is, milyen területekre irányítjuk a forrásokat” – mondta Konrad.
Fotó: freepik
