Helyreállóban van a gyümölcs- és gabonatermelés

Az idei gyümölcs- és gabonatermelés jelentősen jobb lehet a tavalyinál, amely szinte katasztrofális volt. Az év eleji időjárási körülmények kedveztek minden növénykultúrának, ami optimizmusra ad okot a szakembereknek, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a veszély még nem múlt el teljesen.

A tavalyi, 2025-ös év enyhén szólva sem volt kedvező a szerbiai mezőgazdaság számára.

A Klima101 portál összehasonlította a különböző gyümölcsfajták tavalyi hozamait a tízéves átlaggal, és eltérést mutatott ki mind a 16 gyümölcskultúránál, amelynek termését a Köztársasági Statisztikai Hivatal nyilvántartja. Egyedül a szőlő produkált átlag feletti szezont.

Különösen kritikus helyzetben volt a málna és a meggy, amelyek az elmúlt húsz év legrosszabb termését hozták.

Emellett a szilva és az alma a 2012-es aszály óta a legrosszabb termést produkálta, rendkívül gyenge hozamot értek el a körte, az eper, a szeder, az áfonya, a cseresznye, a kajszibarack, az őszibarack, a nektarin és a birs, valamint a dió és a mogyoró is.

A gabonafélék esetében sem volt jobb a helyzet, bár a búza jó termést hozott, a többi kultúra viszont gyengén teljesített.

Mindkét ágazat közös „ellensége” az időjárás, amely egyre nagyobb hatással van a mezőgazdasági termelésre.

A gyümölcskultúrák áldozatul estek a korán érkező szép, napos időnek, amely korai virágzást idézett elő, ezt pedig fagyok követték, amelyek helyrehozhatatlan károkat okoztak. Másrészt az aszályok megtizedelték egyes gabonafélék termését, elsősorban a kukoricáét, a szójáét, a napraforgóét és a cukorrépáét.

A klímaváltozás tehát komoly problémává vált, amely közvetlenül hat a terméshozamokra, a gyümölcs minőségére és a mezőgazdasági termelés gazdasági fenntarthatóságára. Az idei év azonban egyelőre több okot ad az optimizmusra, mivel a tavaszi időszak jóval kedvezőbb volt a növények fejlődése szempontjából.

Todo Terzić, a NALED élelmiszer- és mezőgazdasági egységének vezetője a Danasnak elmondta, hogy a szántóföldi növénytermesztés, a zöldségtermesztés és a gyümölcstermesztés szempontjából egyelőre nagyon jó időjárási feltételek vannak.

„Enyhe telünk volt, nem voltak erős széllökések, nem volt nagy mínusz, és nem voltak szélsőséges csapadékok, és ez tavasszal is folytatódott” – magyarázta.

Mint hangsúlyozta, nagyon kedvező tavaszunk van, mivel sok csapadék hullott, ami teljes mértékben megfelelt a szántóföldi növényeknek.

Terzić emlékeztetett arra is, hogy ősszel több mint öt százalékkal nőtt a vetésterület, főként a búza esetében.

„A szántóföldi növényeket körülbelül 800 000 hektáron vetették el az őszi vetés során. Ebből a búza mintegy 630 000 hektárt foglal el. Az időjárási viszonyok nagyon kedveztek a búzának, látszik, hogy a vetések jó állapotban vannak, és a májusi eső nagyon jót tett nekik” – mondta.

Becslése szerint az elmúlt tíz év egyik legsikeresebb búzatermő évére számíthatunk.

Voltak azonban negatív hatások is, bár nem klimatikus eredetűek – tette hozzá.

„Ami nem kedvezett a termelőknek világszerte, így nálunk sem, az az inputanyagok – műtrágya, üzemanyag, növényvédő szerek és egyéb költségek – drágulása volt. Ennek ellenére sikeres évünk lesz a szántóföldi növénytermesztésben, különösen azért, mert egyes erős világpiacokon, például Amerikában aszály volt, így ott biztosan terméskiesés várható, ami lehetőséget jelenthet a mi termelőink számára” – hangsúlyozta.

Terzić ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a búza és a kukorica tőzsdei árucikkek, ezért árukat a világpiaci tőzsdék határozzák meg.

A kukoricával kapcsolatban elmondta, hogy a vetés nagyon jól sikerült, és körülbelül 900 000 hektáron vetettek kukoricát.

„A vetés idején jó klimatikus feltételek voltak, és a májusi eső segített abban, hogy a kukorica jól kikeljen. Egyelőre minden rendben van, de jön a nyár, és nem tudjuk, lesz-e aszály. A kukorica esetében még korai többet jósolni, mert a betakarítás csak ősszel lesz” – mutatott rá Terzić.

Elmondása szerint már érkezik az idei búza, miközben intenzíven kereskednek a tavalyi készletekkel is.

„Az ár néhány tőzsdén már kialakult. Ha összehasonlítjuk a tavalyi évvel, optimisták lehetünk még a közel-keleti események hatása ellenére is. A chicagói tőzsde és a hazai terménytőzsde adatai szerint nagy az érdeklődés a búza iránt, és úgy gondolom, hogy a termelők elégedettek lesznek, és jó szezon várható” – üzente Terzić.

Kiemelte azt is, hogy magas terméshozamok és stabil árak esetén különösen figyelni kell az áruszállításra, valamint ellenőrizni és karbantartani kell a raktározási és logisztikai kapacitásokat.

„Fontos, hogy amikor jó szezonunk van, akkor minél tovább és minél jobb minőségben tudjuk megőrizni azokat a termékeket, amelyeket a világpiacon értékesíthetünk” – zárta gondolatait.

A gyümölcstermesztés szempontjából is kedvezett nekünk eddig az időjárás – hangsúlyozta Terzić.

„Nem voltak árvizek, nagy jégesők, korai fagyok, amelyek befolyásolták volna a termelés intenzitását. Vannak olyan kultúrák, amelyek eddig nagyon jól teljesítettek, és már megjelentek a piacon, mint például az eper és a cseresznye” – mondta.

A hozamok nagyon jók, sőt egyes esetekben meghaladják az átlagot – emelte ki.

„Néhány kultúrára azonban még várni kell, mindenekelőtt az almára, de az is jó állapotban van, ahogyan a málna is, amely egyelőre nagyon jól néz ki” – tette hozzá Terzić.

Szavai szerint hosszú idő után szerencsénk lesz, mert lesz kajszibarack és őszibarack is, amelyek megmenekültek a korai tavaszi fagyoktól.

„A tavalyi évhez képest sokkal optimistább az előrejelzés a termelést illetően. Tavaly minden csapás ért minket – fagy, aszály, jégeső –, idén azonban egyelőre mindez elkerült bennünket” – mondta Terzić.