Mindössze két nap maradt a NIS többségi részvénypakettjének értékesítésével kapcsolatos helyzet rendezésére, miközben az amerikai OFAC továbbra sem adott hivatalos választ. A Forbes Srbija szerint azonban a hallgatás önmagában még nem jelenti azt, hogy a tranzakció meghiúsult volna. Márciusban ugyanis hasonló helyzet alakult ki: akkor a magyar MOL Group éppen a határidő lejártának napján, március 24-én közölte, hogy az OFAC május 22-ig meghosszabbította a tárgyalásokra vonatkozó engedélyt.
Ezért nem lenne meglepő, ha most is hasonló forgatókönyv ismétlődne meg, és pénteken ismét a MOL jelentene be újabb hosszabbítást vagy új határidőt a tárgyalások lezárására.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Ugyanakkor az sem kizárt, hogy az OFAC elutasítja a Gazprom és a MOL közötti megállapodást, vagy egyszerűen nem reagál a kérésre. Az energetikai szakértők szerint jelenleg minden lehetőség nyitott.
Goran Radosavljević, a FEFA professzora úgy véli, felelőtlen lenne az OFAC részéről, ha a saját maga által meghatározott május 22-i határidőig semmilyen választ nem adna. Ennek ellenére szerinte a jelenlegi nemzetközi helyzetben ez sem lenne teljesen meglepő.
Radosavljević arra számít, hogy valamilyen válasz biztosan érkezik, és szerinte a legvalószínűbb forgatókönyv egy újabb hosszabbítás lehet. Ha azonban az OFAC negatív döntést hozna, akkor szerinte a MOL szinte biztosan nem vásárolná meg a NIS-t.
„Miért venne meg egy olyan vállalatot, amely szankciók alatt áll?” – fogalmazott.
A szakértő hangsúlyozta, hogy Szerbia szempontjából különösen fontos dátum a június 16., mert addig rendelkezik a NIS működési engedéllyel a nyersolaj importjára. Ha addig nem születik megoldás, a vállalat működése komoly veszélybe kerülhet.
Radosavljević szerint a MOL legnagyobb félelme az, hogy a NIS ténylegesen szankciók alá kerül. A Gazprom érdeke ezzel szemben kezdettől fogva az volt, hogy kivárja a szankciók esetleges végét, és megtartsa a vállalat feletti ellenőrzést.
Holoda Attila, a MOL korábbi vezetője úgy látja, hogy még az OFAC esetleges elutasítása sem jelentené automatikusan a folyamat végét. Véleménye szerint egy ilyen döntés komoly negatív jelzés lenne ugyan, amely növelné a jogi, pénzügyi és működési bizonytalanságot, de nem feltétlenül zárná le végleg a tárgyalásokat.
Szerinte ilyen stratégiai jelentőségű ügyekben gyakran előfordul, hogy a politikai és szankciós környezet változásai miatt ideiglenes megoldások vagy későbbi újratárgyalások következnek.
Milko Štimac tőkepiaci szakértő szerint a legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha a NIS orosz többségi tulajdona miatt teljes körű szankciók alá kerülne. Úgy véli, sem a Gazpromnak, sem a MOL-nak nincs különösebb oka a sietségre.
A Gazprom számára azért nem sürgős az értékesítés, mert az eladásból származó pénzeszközök valószínűleg befagyasztott számlára kerülnének. Így elveszítené a többségi tulajdonrészt, miközben a pénzhez sem férne hozzá.
A MOL számára pedig a feszült helyzet akár előnyt is jelenthet, mert minél nagyobb a nyomás, annál kedvezőbb feltételeket érhet el a tárgyalások során.
Közben a szerb kormány és a MOL közötti egyeztetések is folytatódnak. Dubravka Đedović Handanović múlt pénteken közölte, hogy Szerbia elküldte saját javaslatát a MOL-nak, és hétfőre várta a választ. A válasz azonban a cikk megjelenéséig nem került nyilvánosságra.
A szakértők szerint az egyik kulcskérdés az lehet, milyen feltételekkel működne tovább a pancsovai finomító, ha a MOL megszerezné a NIS irányítását. Radosavljević szerint a magyar vállalat valószínűleg hajlandó lenne vállalni, hogy a finomító még évekig teljes kapacitással működjön, és továbbra is biztosítsa a szerb piac ellátását.
Ugyanakkor nem valószínű, hogy a MOL hosszú távú, korlátlan garanciákat adna a termelési volumenre vagy a regionális beruházások folytatására.
A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy bár a szerb államnak elővásárlási joga van a NIS esetében, eddig nem mutatott politikai hajlandóságot arra, hogy nyíltan szembemenjen az orosz érdekkel. Elméletileg azonban bármikor élhetne ezzel a jogával, és legalább akkora ajánlatot tehetne, mint a MOL.
Milko Štimac szerint, ha a MOL megszerzi a NIS többségi tulajdonát, a szerb állam kisebbségi részvényesként már nem rendelkezne olyan eszközökkel, amelyekkel érdemben befolyásolhatná a vállalat üzleti döntéseit. Ebben az esetben a pancsovai finomító is teljes mértékben a MOL üzleti stratégiájának részeként működne tovább.
Fotó: 021.rs
