A tavalyi visszaesés után Szerbia gazdasági növekedése idén eléri a 2,8 százalékot, jövőre pedig a 3,9 százalékot – jósolja az Európai Bizottság (EB). Az egyik fő okként azt emelik ki, hogy a belföldi kereslet profitálni fog az Expo 2027 szakkiállításhoz kapcsolódó jelentős állami beruházásokból, valamint a növekvő bérekből és nyugdíjakból.
Az Európai Bizottság által közzétett Tavaszi Gazdasági Előrejelzésben az is szerepel, hogy Szerbia idei költségvetési hiánya átmenetileg 3,2 százalékra emelkedik, mivel a kormány a közel-keleti konfliktusra reagálva csökkentette az üzemanyagok jövedéki adóját. Az államadósság jövőre várhatóan kismértékben, a bruttó hazai termék (BDP) 45 százalékára nő.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A Bizottság rámutatott, hogy Szerbia gazdasági növekedése 2025-ben a 2024-es 3,9 százalékról 2 százalékra lassult. Ennek oka a beruházások és a magánfogyasztás növekedésének megtorpanása volt, amelyet a diáktüntetések miatti folyamatos politikai feszültség, valamint a nettó export negatív hozzájárulása is fékezett. Emellett a nettó közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) a felére estek vissza 2024-hez képest.
A jelentés szerint a rövid távú mutatók a 2026-os év felemás kezdetére utalnak: a gazdasági hangulatindex – bár még a hosszú távú átlag alatt van – az első negyedévben javuló tendenciát mutatott, az ipari termelés viszont a legtöbb alágazatban visszaesett, kivéve az autóipart.
A Bizottság elemzői arra számítanak, hogy a 2025-ben elmaradást mutató állami beruházások idén új lendületet kapnak a belgrádi Expo 2027 kiállítás és az „Ugrás a jövőbe – Szerbia 2027” elnevezésű beruházási program előtt.
Bár a gazdasági kilátások pozitívnak tűnnek, a jelentés Szerbiáról szóló része megjegyzi, hogy továbbra is fennáll néhány kockázat egy negatív forgatókönyvre. Ide tartozik a tartós belföldi politikai instabilitás és a közvetlen külföldi tőkebefektetések közelmúltbeli visszaesése, ami potenciálisan veszélyeztetheti a középtávú növekedési kilátásokat. A bérek gyors növekedése a vártnál alacsonyabb külső versenyképességhez is vezethet – figyelmeztet a jelentés.
A Nyugat-Balkánon az előrejelzések szerint Szerbiánál nagyobb növekedést ér el idén Albánia (3,3%) és Észak-Macedónia (3,2%). Montenegró Szerbiával azonos ütemben, 2,8 százalékkal bővül, míg Bosznia-Hercegovina növekedése 1,8 százalékos lesz.
Az Európai Unióban 2026-ban gyengébb gazdasági aktivitás várható, mivel a közel-keleti konfliktus újabb energiasokkot vált ki, ami újra fellángolja az inflációt és rontja a gazdasági hangulatot. Az Unió BDP-növekedése az előző évi 1,5 százalékról idén 1,1 százalékra lassul, ami 0,3 százalékponttal alacsonyabb az őszi előrejelzésben szereplő értéknél. A jövő évre vonatkozóan a Bizottság 1,4 százalékos növekedést jósol az EU-nak.
Fotó: Pixabay
