Szerbiában nő az infláció, és a közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy év végére akár az öt százalékot is meghaladhatja.
A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint az éves infláció áprilisban 2,8 százalékról 3,3 százalékra emelkedett, míg a Szerbiai Nemzeti Bank becslése szerint év végére megközelítheti az öt százalékos szintet – írja az Insajder.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Bár az infláció továbbra is jóval alacsonyabb, mint az előző két évben, a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az árakra nehezedő nyomás nem csillapodott teljesen. Jelenleg az élelmiszerek drágulnak a legnagyobb mértékben, különösen a zöldségfélék, amit a polgárok elsősorban a mindennapi vásárlások során éreznek meg.
Saša Đogović közgazdász arra figyelmeztetett, hogy „teljesen bizonyos”, hogy az előre jelzett inflációs határt túllépik, és az árnövekedés tovább gyorsul majd az energiahordozók, a szállítás és az élelmiszerek hatására.
A Nemzetközi Valutaalap egyes becslései szerint az infláció akár 5,2 százalékos is lehet.
„ Az év eleje óta fokozatos előkészítés zajlott, áprilistól pedig már kifejezetten gyors ütemben emelkednek a fogyasztói árak. Ez a következő időszakban is folytatódni fog, elsősorban az energetikai szektor és a Perzsa-öbölben kialakult kiszámíthatatlan, turbulens helyzet miatt, amelyet Amerika és Izrael Irán elleni háborúja idézett elő” – mondta Đogović.
A kereskedelmi árréskorlátozások megszüntetése további inflációs nyomást okoz
Đogović arra is figyelmeztetett, hogy további inflációs nyomást eredményez majd az egyes termékekre vonatkozó kereskedelmi árréskorlátozások megszüntetése, amelyek tavaly szeptember óta voltak érvényben.
„Tavaly szeptembertől korlátozott kereskedelmi árrések voltak érvényben. Idén ez már nincs így, ezért szeptembertől jóval alacsonyabb lesz az összehasonlítási alap a megemelkedett mezőgazdasági-élelmiszeripari árakhoz képest. Ez biztosan tovább fokozza majd a fogyasztói árak növekedését a tavalyi évhez viszonyítva” – mondta Đogović.
Kitért arra is, hogy milyen hatással vannak a kormány intézkedései, a jövedéki adók és más eddigi lépések, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez a politika hosszú távon nem fenntartható.
„A szerb kormány rövid időre lemondhat az üzemanyagokra kivetett jövedéki adó egy részéről, amivel a közel-keleti válság kezdetén sikerült enyhítenie az olaj világpiaci árának emelkedéséből fakadó negatív hatásokat. Most azonban már látszik, hogy a korábbi 25 százalék helyett már csak 20 százalékos jövedékiadó-elengedésről van szó” – mondta Đogović.
Szerinte ez tovább ösztönzi majd az árak növekedését.
Az infláció év végére meghaladja majd a jegybanki előrejelzést
„Arra számíthatunk, hogy idén túllépjük a 4,5 százalékos felső inflációs előrejelzést, de hogy mennyivel, az attól függ, hogyan alakul a közel-keleti válság, illetve hogyan oldódik meg a Hormuzi-szoros blokádja” – zárta gondolatait Đogović.
„Minden a Perzsa-öbölben kialakult válság megoldásának dinamikájától függ. Az IMF úgy számolt, hogy ha az olaj ára hordónként 90–95 dollár lenne, akkor az infláció Szerbiában 5,2 százalékot érne el. Az elmúlt három hétben viszont az ár már jóval 100 dollár fölött volt, tegnap például 110 dollár is volt” – mondta Đogović.
A polgárok különösen az üzemanyag- és szállítási költségek emelkedését érzik meg
Arra a kérdésre, hogy a polgárok miért érzik úgy, hogy a bolti árak nagyobb mértékben emelkedtek a hivatalosan regisztrált 3,3 százalékos inflációnál, Đogović azt mondta, hogy az infláció érzékelése gyakran attól függ, mely termékeket vásárolják leggyakrabban a háztartások.
„A statisztika mindig késhet az emberek személyes érzékeléséhez képest, minden attól függ, hogy mit vásárolnak leggyakrabban. Egyes termékek valóban megdrágultak. Például a gyümölcsök igen, és ez a statisztikai adatokból is látszik. Más termékek viszont nem” – mondta Đogović.
Úgy véli, a polgárok különösen erősen érzik az üzemanyag és a szállítás drágulását, mert ezek a költségek közvetlenül befolyásolják a mindennapi életet és a családi költségvetést.
Szerinte az energiahordozók és a szállítás költségeinek emelkedése a következő időszakban tovább terheli majd a lakosságot.
Úgy véli, az üzemanyag- és szállítási költségek növekedése először a zöldpiacokon és a mezőgazdasági termékeknél lesz érzékelhető, mivel emelkednek az élelmiszertermelés és -elosztás költségei.
Szerinte a nagy kiskereskedelmi láncok jelenleg könnyebben képesek tompítani a költségek egy részét a beszerzett árumennyiség és a beszállítókkal szembeni erősebb tárgyalási pozíciójuk miatt.
„A nagy kereskedelmi láncok hatalmas árumennyiséget vásárolnak, és nagyobb tárgyalási potenciállal rendelkeznek a beszállítókkal szemben, ezért a költségnövekedés egy részét képesek elnyelni vagy az áremeléseket bizonyos ellenőrzés alatt tartani, emiatt azok jelenleg kevésbé láthatók” – mondta.
Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy ez a hatás is csak átmeneti lesz. Szerinte további problémát jelent majd a lakosság vásárlóerejének csökkenése is.
