Szerbia polgárai továbbra is hosszabb munkaidőben dolgoznak, mint az Európai Unió (EU) átlaga, ennek ellenére alacsonyabb fizetésekkel és gyengébb életszínvonallal rendelkeznek, mint a legtöbb európai országban. Aleksandar Vučić szerb elnök pedig azt üzeni nekik, hogy még többet kell dolgozniuk, írja a Danas.
Szerbia továbbra is jóval az Európai Unió átlaga felett áll a heti ledolgozott munkaórák számát tekintve – derül ki az Eurostat 2025-ös legfrissebb adataiból.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Ezek szerint Szerbiában az átlagos munkahét 40,6 órás volt, míg az EU szintjén ez 35,9 órát tett ki. Ez azt jelenti, hogy a szerbiai emberek átlagosan körülbelül négy órával dolgoznak többet hetente.
Ha az egyes országokat vizsgáljuk, Szerbia itt is mindenkit megelőz a ledolgozott órák számában, mivel az EU-ban a leghosszabb munkahét Görögországban volt 39,6 órával, Bulgáriában és Lengyelországban 38,7 órával, Litvániában pedig 38,4 órával.
Ezzel szemben Hollandiában volt a legrövidebb a munkahét, 31,9 órával, őt Dánia és Németország követte egyaránt 33,9 órával, valamint Ausztria 34 órával.
Ha a régió országait nézzük, csak Bosznia-Hercegovinában hosszabb a munkaidő, ahol heti 40,9 órát dolgoznak. Horvátországban a munkavállalók körülbelül 37,7 órát töltenek munkával, Magyarországon 37,4-et, Észak-Macedóniában 39,5-öt, Romániában 38,2-t, Bulgáriában pedig 38,7-et.
Mindeközben a szerbiai átlagfizetés márciusban 121 650 dinár volt, vagyis körülbelül 1040 euró, míg például Horvátországban ugyanebben a hónapban 1555 eurót tett ki.
Bár Szerbiában magasabb a ledolgozott munkaórák száma, a bérek még mindig jelentősen alacsonyabbak. Aleksandar Vučić szerb elnök nemrég ismét kijelentette, hogy az embereknek többet kell dolgozniuk, és hogy Németország is a munkaórák növelését tervezi versenyképessége megőrzése érdekében. Arról azonban nem esett szó, hogy a német munkavállalók átlagosan közel hét órával rövidebb munkahéttel rendelkeznek.
Mihail Arandarenko, a Belgrádi Közgazdasági Kar professzora emlékeztetett arra, hogy a szerbiai átlagos munkaidő korábban még magasabb volt, és továbbra is enyhe csökkenés figyelhető meg a heti munkaórák számában.
Az, hogy a szerbiai munkaidő továbbra is jelentősen meghaladja az EU átlagát, szerinte több tényezővel magyarázható. Az egyik, hogy nálunk nagyon kevés a részmunkaidős foglalkoztatás, az úgynevezett ‘part-time’. A férfiakat és nőket együtt számolva – talán öt százalék dolgozik így, magyarázza Arandarenko.
Mint hangsúlyozza, fontos a foglalkoztatás szerkezete és az ágazati összetétel is.
„A mezőgazdaságban többet dolgoznak, mint más ágazatokban. A mezőgazdasági termelők arról számolnak be, hogy heti 40 óránál is többet dolgoznak. Ugyanez igaz azokra is, akik saját vállalkozást működtetnek, vagyis az önfoglalkoztatók többségére. Ha ezt összeadjuk, ezek a strukturális tényezők jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy ilyen magas az átlagunk” – mutat rá beszélgetőtársunk.
Hozzáteszi, hogy Szerbiában jelenleg körülbelül az emberek 12 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, míg összesen mintegy 20 százalék tartozik az önfoglalkoztatók kategóriájába, beleértve a gazdálkodókat is ez pedig felfelé húzza az átlagot.
Továbbá szerinte Szerbiában több embernek van fő- és mellékállása egyszerre, vagyis két munkát végeznek, ami szintén növeli az átlagos ledolgozott órák számát.
Arandarenko szerint nagyon valószínű az is, hogy Szerbiában több a túlóra, és ez is hatással van az adatokra, ugyanakkor a számítás módja is számít.
„A munkaadók azt mondják, hogy nálunk a munkaszüneteket is beleszámolják a munkaidőbe, míg Nyugaton ezt nem számolják. A statisztika pedig kérdőíveken alapul, amelyeket maguk a dolgozók töltenek ki, így ez is lehet egy tényező” – jegyzi meg.
Véleménye szerint, ha mindezeket a tényezőket levonnánk, a szerbiai átlag jóval közelebb kerülne az EU átlagához.
A törvényeket illetően nincs nagy különbség – teszi hozzá Arandarenko.
„Mindössze néhány országban van ténylegesen előírva a heti 40 óránál rövidebb munkaidő; a legismertebb példa Franciaország, ahol 35 óra a hivatalos munkahét. A nyugat-európai országok többségében azonban a fő tényező a részmunkaidős foglalkoztatás” – ismétli meg.
Ami pedig azt illeti, hogy a bérek Szerbiában továbbra is alacsonyabbak, szerinte ez a fejlettségi szint következménye.
„Van ugyan némi közeledésünk az EU átlagához, de ez hosszú folyamat” – hangsúlyozza.
Úgy véli, az embereket az zavarja össze, hogy nálunk fordulat történt: a fizetések ugyan magasabbak lettek, de az árak is jelentősen emelkedtek.
„Az áraink nagyon közel kerültek az európai árakhoz, ami azt jelenti, hogy a vásárlóerő-paritásunk közelebb került az európai átlaghoz. Az euróban számolt fizetéseink ma már közelebb állnak az európai bérekhez, de a vásárlóerőnk csökkent ahhoz képest, amilyen korábban volt. A mi 100 eurónk még mindig többet ér, mint az európai 100 euró, de ez a különbség már jóval kisebb” – magyarázza Arandarenko.
Fotó: freepik
