A legfontosabb politikai cél az, hogy a választásokon maximalizálják mindazok eredményét, akik valóban a jelenlegi hatalom ellen küzdenek – jelentette ki Pavle Grbović, a Szabad Polgárok Mozgalma (PSG) elnöke.
A Simptom portálnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy ebből a szempontból „jó, hogy mostanra kiderült, mire nem számíthat az ellenzéki közvélemény”.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Grbović szerint fontos tudni, hogy „kire nem lehet számítani”, emlékeztetve arra, hogy 2023-ban éppen Branimir Nestorović mozgalmának önkormányzati képviselői tették lehetővé, hogy a hatalom Belgrádban megőrizze pozícióját.
Elmondta, hogy a kormány ellenfelei között – amelyet „rendkívül sokszínű és heterogén csoportnak” nevezett – nem feltétlenül van egyetértés minden kérdésben, és különböző elképzelések léteznek arról, hogyan kellene kinéznie az országnak a jövőben. Véleménye szerint azonban mindannyian a hatalomváltást és egy „torz, működésképtelen rendszer” leváltását akarják.
„Egy olyan rendszerét, amely a legrosszabbakat részesíti előnyben, amely nem biztonságos és nem produktív. Egy olyan rendszerét, amely korlátokat állít. Az elégedetlenek hatalmas tömegében sokan egyszerűen csak azt szeretnék látni, hogy a jelenlegi hatalom távozik” – mondta.
Szavai szerint ugyanakkor létezik egy olyan réteg is, amely mélyebb válaszokat vár alapvető kérdésekre, és közöttük nem mindenki polgári-demokratikus értékrendű.
„Jelentős számban vannak úgynevezett nemzeti érzelmű választók is. Ezért szükséges megtalálni azt a legjobb modellt, amely biztosítja, hogy egyetlen ellenzéki szavazat se vesszen el, és minden, ami a hatalom ellen irányul, összeadódjon a változás érdekében” – hangsúlyozta a PSG vezetője.
A Simptom emlékeztet arra, hogy az ellenzéki közvélemény egy részében az a vélemény alakult ki, hogy a hatalommal szemben három ellenzéki blokk indulhat: a hallgatói lista, a Európa-párti ellenzék listája és az „autentikus jobboldal” (NADA – Új DSS és a Monarchisták).
Arra a kérdésre, hogy 14 év után miért élvez még mindig ekkora támogatottságot a hatalom – egyes felmérések szerint a döntött szavazók körében körülbelül 40 százalékot vagy annál is többet –, Grbović azt válaszolta, hogy Aleksandar Vučić lényegében a radikális szavazóbázist tömöríti, amely történelmi léptékben szinte minden körülmények között körülbelül 30 százalékot tesz ki.
Úgy véli, hogy Vučić „a Šešelj-iskola legjobb és legsikeresebb terméke”.
„Igaz, hogy néhány százaléknyi támogatást különféle nyomásgyakorlással és zsarolással szereznek meg. Az is igaz, hogy szavazóik egy része opportunista, akik úgy látták, hogy az életben való előrejutás útja a hatalmon lévő párton keresztül vezet, és tudatában annak, hogy ez erkölcsileg megkérdőjelezhető, megkötötték az ördöggel a maguk alkuját. De a szavazóik többsége valójában a radikális szavazótáborhoz tartozik” – mondta.
Hozzátette, hogy a támogatottság egy részét szavazatvásárlással, illetve az emberek szociális kiszolgáltatottságának és szegénységének kihasználásával szerzik meg.
„Ne feledkezzünk meg a szocialisták néhány százalékáról sem, valamint a kisebbségi pártok néhány százalékáról, amelyek rendszerint mindig ahhoz csatlakoznak, aki éppen a hatalmat alkotja” – mondta Grbović.
Fotó: Nova.rs
