Szerbia GDP-növekedése a legmagasabb Európában

Szerbia az idei év első negyedévében 3,2 százalékos bruttó hazai termék (GDP) növekedést ért el, ami valamivel jobb eredmény a hazai és külföldi pénzügyi intézmények – köztük a Szerb Nemzeti Bank (NBS), az IMF és a Világbank – várakozásainál. Az előző negyedévhez képest a növekedés 0,2 százalékos volt. A Köztársasági Statisztikai Intézet (RZS) adatai szerint a gazdasági növekedést leginkább a nagy- és kiskereskedelem ösztönözte. Ez az ágazat az idei év első negyedévében 4,9 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest.

Szintén jelentősen hozzájárult a gazdasági növekedéshez a mezőgazdaság, amely a kedvező időjárási körülményeknek köszönhetően 7,1 százalékos növekedést ért el a tavalyi évhez képest. Az ipar viszont 0,7 százalékos, míg az építőipar 5,1 százalékos csökkenést jegyzett.

Ha Szerbia GDP-növekedését összehasonlítjuk az európai országok gazdasági növekedésével, látható, hergy Szerbia érte el a legmagasabb növekedési ütemet Európában az idei év első negyedévében, amivel Aleksandar Vučić elnök is büszkélkedett: „Csak áprilisban négyszázalékos volt a növekedés. Ahol problémáink vannak, az az energetika. Fellendítettük az építőipart és az engedélyek kiadását. Hiszem, hogy ez meg fog látszani a második, de főleg a harmadik és negyedik negyedévben” – nyilatkozta Vučić a TV Prva csatornának.

Ivan Nikolić, az NBS Kormányzótanácsának elnöke szerint a háttérben a keresetek reálnövekedése, pontosabban a belföldi kereslet erőteljes bővülése áll, amely az előző évből folytatódott, kiegészülve az infláció csökkenésének hatásával.

Saša Đogović közgazdász szerint jó, hogy van gazdasági növekedés, de szem előtt kell tartani, hogy Szerbiának tavaly alacsony bázis állt rendelkezésre az összehasonlításhoz.

„Tavaly társadalmi-politikai válság volt, amely megjelenési formájában eruptív jellegű volt. Ez a turistaforgalom negatív dinamikájához, a közvetlen külföldi tőkebefektetések, valamint a kiskereskedelmi forgalom érezhető visszaeséséhez vezetett. Késések voltak az építőipari tevékenységek megvalósításában is, visszaestek az építőipari munkák…” – mutat rá Đogović.

Đogović hangsúlyozza, hogy a következő időszakban a gazdasági növekedés üteme némileg lelassul vagy mérséklődik, elsősorban az inflációs nyomás miatt. „Az infláció az idei év első negyedévében ellenőrzés alatt állt, de az idei év szeptemberétől különösen kifejezésre jut majd, tekintettel a kereskedelmi árrések korlátozásáról szóló, tavaly szeptemberben hozott rendeletre, így az összehasonlítási bázis alacsonyabb lesz. Ez jelentősen felpörgeti majd az inflációs folyamatokat” – mondja Đogović a Danasnak, aki szerint az infláció növekedésére hatással lesz az energiaforrások és a műtrágya árának emelkedése is, ami a közel-keleti háború miatt a világpiacon tapasztalható kőolaj- és gázár-növekedés következménye.

Đogović kiemeli: az is várható, hogy a polgárok kevesebbet fognak vásárolni az infláció növekedése miatt a következő időszakban. „A szállítási, különösen a légi közlekedési költségek miatt a külföldről érkező turisták beáramlása is mérséklődni fog, így a következő időszakban ez a turistaforgalom pozitív dinamikájának lanyhulásában fog megmutatkozni, ellentétben az első három hónappal” – véli Đogović.

Ami viszont – teszi hozzá – „tolhatja” a gazdasági növekedést a következő hónapokban, az az autóipar (nevezetesen a Fiat Grande Panda gyártása a kragujevaci Stellantisban), a Zijin a réz- és aranyexport révén, valamint az építőipar az EXPO és más nagyobb állami projektek miatt. Ez az egész év folyamán emelni fogja a gazdasági növekedést, de az mindenképpen elmarad majd a tervezettől.

Arra a kérdésre, hogy mit jelent a polgárok számára az, hogy Szerbia GDP-je a legmagasabb Európában, Đogović úgy értékeli, hogy az infláció fel fogja emészteni vagy semlegesíteni fogja az év eleji jövedelemnövekedésüket.

„Az infláció, amely meg fogja haladni a 4,5 százalékos prognózist – ami az NBS felső előrejelzési határa –, mindenképpen semmissé teszi a közszférában végrehajtott béremeléseket és az év eleji nyugdíjemeléseket, és jelentős mértékben felemészti a nyugdíjak és fizetések reálvásárlóerejét” – mondja Đogović.

Rámutat, hogy a szerbiai inflációt nemcsak a külső tényezők befolyásolják, hanem a belső tényezők is, köztük bizonyos vállalatok monopolhelyzetű magatartása – akár helyi szinten is, mint például a közműszolgáltató vállalatok, amelyek gazdasági indok nélkül emelik szolgáltatásaik árait.

„Például a szemétszállítás, a szennyvízelvezetés, a vízellátás stb. esetében. Egyes szegmensekben a növekedés kétjegyű volt éves szinten az idei év áprilisában a tavalyi áprilishoz képest, amire semmilyen igazolás nincs. Ezek a vállalatok nem az új beruházások vagy a polgárok felé nyújtott jobb szolgáltatások forrásai, ehelyett a teljes terhet a polgárok vállára hárítják, ami felemészti a családi költségvetést” – mutat rá Đogović.

Arra a kérdésre, hogy mit jelent a polgároknak a GDP-növekedési adat, Nikolić azt válaszolta, hogy ez mindenekelőtt a bérek éves szinten körülbelül 8-9 százalékos reálnövekedését jelenti.