Mladen Nenadićnak, a szervezett bűnözés elleni főügyésznek sürgősen választ kell adnia arra, miként lehetséges, hogy a tegnap Montenegróból visszafordított személyek között van az a Spasoje Vujović is, akit 2023 októberében tartóztattak le Szabadkán. Vujovićot azzal gyanúsítják, hogy társtettesként vett részt egy olyan adócsalásban, amellyel több mint 18 millió euróval károsították meg a Szerb Köztársaság költségvetését – mutatott rá Sebők Róbert, a Szabadság és Igazságosság Párt (SSP) tartományi képviselője.
Hozzátette: a nyilvánosságnak joga van megtudni, hogy a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség hatáskörébe tartozó személy hogyan hagyhatta el akadálytalanul Szerbiát, léphette át az országhatárt, és utazhatott charterjárattal Tivatba.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Mint kifejtette, amennyiben az érintett személlyel szemben lakhelyelhagyási vagy Szerbia területére vonatkozó elhagyási tilalom volt érvényben az úti okmányok ideiglenes bevonásával, úgy felmerül a kérdés, hogy ki hibázott ennek végrehajtásában. Ha viszont nem volt ilyen intézkedés, akkor milyen kockázatbecslés alapján nem is javasolták azt, figyelembe véve a bűncselekmény súlyát és az okozott kár mértékét.
„A Szabadság és Igazságosság Párt egyúttal nyílt kérdést intéz Nenadić ügyészhez: emeltek-e időközben vádat, vagy elvetették a vádakat Vujović és a többi személy ellen, akiket a 2023. október 4-i nagyszabású akcióban tartóztattak le? Vajon ezt az ügyet egyszerűen elrejtették a nyilvánosság elől, hogy a bűnügyi nyilvántartásban szereplő személyeket piszkos munkákra lehessen felhasználni a régióban?” – emelte ki Sebők.
„Miközben a hétköznapi polgároknak kifizetetlen bírságok, adósságok vagy jóval kisebb súlyú bűncselekmények miatt megtiltják az ország elhagyását, ez az eset arra a gyanúra mutat rá, hogy vannak kiváltságos egyének, akikre nem vonatkoznak a szabályok. Ezért a közvélemény választ érdemel arra, hogy az állam elállt-e azon személyek üldözésétől, akiket korábban maga mutatott be súlyos bűncselekmények résztvevőiként, vagy pedig ezek az emberek ma a hatalom különleges védelmét élvezik” – zárta gondolatait Sebők.
