Június 5-én pontosan húsz éve annak, hogy a szerb parlament elfogadta a függetlenség kikiáltásáról szóló határozatot, amellyel a Szerbia hivatalosan is szuverén állammá vált, valamint átvette a Szerbia és Montenegró Államközösség nemzetközi jogi jogutódlását.
Bár a modern szerb történelemben ez a nap jelenti az önálló szerb államiság helyreállításának hivatalos dátumát, Szerbiában nem számít állami ünnepnek. Nem tartanak protokolláris rendezvényeket, és a dátum nem szerepel a hivatalos munkaszüneti napok között sem.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A függetlenségről szóló döntést a parlament rendkívüli ülésén fogadták el 2006. június 5-én, két héttel azt követően, hogy Montenegró polgárai a 2006. május 21-i népszavazáson a közös állam felbomlása mellett döntöttek.
Az akkori szerb parlament 126 képviselő részvételével, a minimálisan szükséges határozatképesség mellett állapította meg az ország önállóságát. A döntést a kormánykoalíció és a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) támogatta, míg a képviselők a Szerb Radikális Párt (SRS) és a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) részéről bojkottálták az ülést.
A Szerb Köztársaság hivatalos zászlaját még aznap délután felvonták a szerb parlament épülete előtt. Az eseményt katonai tiszteletadás, himnusz vagy a legmagasabb rangú állami vezetők jelenléte nélkül tartották meg, a technikai feladatokat pedig a parlament karbantartó szolgálatának dolgozói végezték el.
A következő években a hivatalos Belgrád az államiság folytonosságát és az államiság ünnepét továbbra is kizárólag február 15-éhez, a Sretenje – Szerbia államiságának napja ünnepéhez kötötte. Ezen a napon emlékeznek meg az Első szerb felkelés kezdetéről, valamint az első szerb alkotmány 1835-ös elfogadásáról.
A június 5-i évforduló 20. jubileuma idén is a legmagasabb állami vezetők nyilvános megszólalásai nélkül telik. A dátum elsősorban regionális médiában, illetve a volt jugoszláv államszövetség felbomlását feldolgozó történelmi és politikai elemzésekben kerül elő.
Ez nap mindig csendben telik el
