A Fiskális Tanács legfrissebb, a 2026-os költségvetési javaslatról készített elemzése aggasztó trendre mutat rá: a legnagyobb állami beruházások becsült értéke jelentősen megemelkedett. Az olyan projektek, mint az EXPO, a nemzeti stadion és a kulcsfontosságú közutak ára több tízmilliárd dinárral drágult, miközben ezen kötelezettségek pénzügyi teljesítése – a határidők és az árak túllépése miatt – átgyűrűzik a 2027-es és 2028-as évekre.
A költségnövekedés egyik legszembetűnőbb példáját a 2027-es EXPO nemzetközi kiállításhoz kapcsolódó projektek jelentik. A hivatalos adatok szerint a Nemzeti Labdarúgó Stadion becsült értéke 7,5 milliárd dinárral nőtt – az eredeti 67,5 milliárdról 75 milliárd dinárra. Még drasztikusabb ugrás tapasztalható a kapcsolódó infrastruktúránál, ahol az ár 22 milliárd dinárral ugrott meg, így elérve a 62,5 milliárd dináros végösszeget. Az EXPO Belgrád 2027 projekttételt is felfelé korrigálták 2,6 milliárd dinárral.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A drágulási hullám a közúti folyosókat sem kerülte el: egyes szakaszok költségei az eredetileg szerződött árakhoz képest akár a 90 százalékot is elérő mértékben emelkedtek. A Fruška gora-i közúti folyosó csak a 2025-ös év folyamán 40 százalékkal drágult, amivel a projekt teljes ára a szerződéskötés pillanatától kezdve csaknem 50 százalékkal emelkedett. E növekedés miatt a kifizetéseket kitolták 2027-re. A Ruma–Šabac–Loznica úton 2025-ben 15 százalékos áremelkedést regisztráltak, de a projekt kezdetétől számítva a drágulás megközelíti a 90 százalékot. Bár az út szinte teljesen elkészült, a pénzügyi elszámolást a változások miatt egészen 2028-as évig elhalasztották.
A stadion esetében a munkálatok végső befejezését, valamint a kifizetést szintén 2028-ra halasztották. A Fiskális Tanács külön hangsúlyozza, hogy a költségvetési dokumentációból hiányoznak az ilyen mértékű ártúllépések indoklásai, ami komolyan csorbítja az átláthatóságot, és megnehezíti a közpénzek elköltésének ellenőrzését.
Bár az előrejelzések szerint az államadósság GDP-hez viszonyított aránya kismértékben, 45 százalékról 44,5 százalékra csökken, a Fiskális Tanács több olyan kritikus pontra is figyelmeztet, amelyek 2029-ig veszélyeztethetik a közpénzügyek középtávú hitelességét és stabilitását.
Komoly kockázatot jelent az adósság nagymértékű koncentrációja egyetlen hitelező, az Egyesült Arab Emírségek felé. A 2026-os év második felének mindössze négy hónapjában két nagy hitelből eredően összesen kétmilliárd dollárnyi tőketörlesztés válik esedékessé. Itt két, költségvetési támogatásra felvett hitelről van szó, amelyek együttes értéke kétmilliárd amerikai dollár, és amelyeket az Abu Dhabi Fejlesztési Alappal (ADFD) kötött meg az ország.
Az első hitelt eredetileg még 2014-ben vették fel, majd 2021-ben átütemezték, az új lejárati idő 2026 augusztusa lett. A második hitel 2022-ből származik, és ennek visszafizetését szintén 2026 végére halasztották.
E hitelek prolongálása komoly költségekkel jár. A nemzetközi piaci feltételek romlása miatt az átütemezett hitelek kamatlábai 4 százalékra emelkedtek, ami növeli a kamatkiadásokra nehezedő nyomást. Szerbia emiatt 2026 második felében hatalmas költségvetési nyomással fog szembesülni, mivel mindössze négy hónap leforgása alatt összesen kétmilliárd dollárnyi tőketörlesztés érik be ugyanazon hitelező felé.
A Fiskális Tanács számításai szerint önmagában ez a tényező 30 százalékkal növeli meg a teljes finanszírozási szükségletet az előző évhez képest. Közgazdászok szerint ezt a nyomást kizárólag úgy lehetne enyhíteni, ha időközben újabb megállapodás születne a kötelezettségek halasztásáról.
A 2026-os költségvetés a GDP 3 százalékos tervezett reálnövekedésén alapul; amennyiben ez a növekedés nem valósul meg, annak negatív következményei lehetnek. Ha a gazdasági növekedés lassabb lesz, az közvetlenül szűkíti az adóalapot, ami a tervezettnél alacsonyabb adóbevételekhez (különösen az ÁFA esetében) vezet, ez pedig bevételi kiesést fog eredményezni.
Az adósságráta 44,5 százalékra tervezett csökkentése közvetlenül attól a feltételezéstől függ, hogy a gazdaság gyorsabban növekszik, mint maga az adósság. Ha a GDP növekedési üteme lelassul, az adósság gazdaságon belüli részaránya magasabb szinten maradhat, vagy akár növekedhet is – olvasható a Fiskális Tanács elemzésében.
