Az új fogyasztóvédelmi törvény és a kereskedelmi törvény módosításai új szabályokat rónak ki minden olyan platformra, amelyen keresztül termékeket és szolgáltatásokat értékesítenek. Ez érinti a Limundo, Ananas, Kupujemprodajem, Polovni automobili és a hozzájuk hasonló oldalakat is. Azok a platformok, amelyek eddig főként technikai közvetítőként léptek fel, az új törvény értelmében további kötelezettségeket kapnak a fogyasztókkal szemben, ami bizonyos szegmensekben közelebb hozza őket a klasszikus kereskedők jogállásához.
Az internetes értékesítésre vonatkozó új szabályozások idén augusztus elsején lépnek hatályba, egy olyan időszakban, amikor az e-kereskedelem új rekordokat döntöget. A Szerb Nemzeti Bank adatai szerint Szerbia állampolgárai 2025 folyamán több mint 108 millió alkalommal vásároltak árut vagy szolgáltatást az interneten keresztül.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Nenad Cvjetićanin ügyvéd a Nova ekonomija lapnak elmagyarázta, milyen új kötelezettségeknek kell eleget tenni a szerződés megkötése, vagyis az eladás előtt: „A platformnak (például a Kupujemprodajemnek vagy az Ananasnak) el kell magyaráznia a fogyasztónak, hogy milyen kritériumok alapján rangsorolják az ajánlatokat – vagyis miért az egyik hirdetés az első a keresőben, és miért a másik a tizedik” – mondta Cvjetićanin.
Vesna Perinčić, a Köztársasági Fogyasztóvédelmi Egyesület munkatársa a lapnak megerősítette, hogy a polgárok leggyakrabban éppen az online vásárlások során elkövetett csalások és jogviták miatt fordulnak hozzájuk segítségért. „A vevők főként arra panaszkodnak, hogy olyan árut kapnak, amit meg sem rendeltek, vagy meg sem érkezik a termék, és az eladó elérhetetlenné válik” – mondta Perinčić, hozzátéve, hogy a csaló eladók nyomára bukkanni sokszor nehéz, mivel hamis címeket és adatokat használnak.
Az új törvény kimondja, hogy a termékekről szóló valótlan információk közzététele és a hamis értékelések (recenziók) írása mostantól szabálysértésnek minősül, és megemelt pénzbírsággal sújtható. Ha egy kereskedő hamis értékeléseket ír vagy rendel meg, olyan értékeléseket jelenít meg, amelyeknek nem ellenőrizte a hitelességét, vagy előkelő helyre rangsorol egy terméket anélkül, hogy jelezné, hogy fizetett reklámról van szó, komoly bírságra számíthat.
Az a fogyasztó, aki hamis értékelések alapján vásárolt meg egy terméket, mostantól kártérítést követelhet vagy elállhat a szerződéstől.
Amennyiben az eladó magánszemély (és nem bejegyzett kereskedő), a fogyasztónak ebben az esetben nincs joga törvényes reklamációra, cserére vagy pénzvisszafizetésre – magyarázza Cvjetićanin, hozzátéve, hogy a magán- és a kereskedelmi tevékenység közötti határvonal számos bírósági vita tárgyát képezi majd. Emiatt a platform köteles egyértelműen feltüntetni az eladó jogállását.
Az a magánszemély, aki időszakosan ad el használt dolgokat, nem válik adóalannyá. Azonban az a magánszemély, aki folyamatosan és szervezetten értékesít árut, köteles ezt a tevékenységet regisztrálni.
Cvjetićanin rámutatott, hogy a kereskedő definíciójának kiterjesztése a magánszemélyekre jogalapot ad a piacfelügyeletnek arra, hogy megállapítsa, valaki ténylegesen kereskedelmi tevékenységet folytat-e, függetlenül attól, hogy formálisan be van-e jegyezve.
„Az a személy, aki a Limundón minden héten árut kínál, követi a keresletet és rendszeres jövedelemre tesz szert, jogilag kereskedőként lép fel, függetlenül attól, hogy nyitott-e vállalkozói üzletet vagy sem. Röviden: nem az a kérdés, hogy az illető regisztrálva van-e, hanem az, hogy gazdasági szereplőként viselkedik-e” – mutatott rá az ügyvéd.
Hozzátette, hogy a platformnak világosan el kell határolnia, miért tartozik felelősséggel ő, és miért az eladó. Fontos azonban kiemelni, hogy a platform és az eladó egymás közötti megállapodással nem törölheti el vagy korlátozhatja azokat a jogokat, amelyek a fogyasztót a törvény erejénél fogva megilletik.
Perinčić megjegyezte, hogy a fogyasztók számára kulcsfontosságú ellenőrizni, hogy ki állítja ki a nyugtát, mivel az a szubjektum viseli a felelősséget, ha a termék hibás vagy nem felel meg a leírásnak. Így például az Ananas platform – bár különböző eladókat tömörít – maga állítja ki a nyugtákat, így ő felelős a vásárlással kapcsolatos esetleges problémák megoldásáért, és hozzá kell fordulni a reklamációs igénnyel is.
A regisztrált kereskedőknek fel kell tüntetniük az árakat, valós időben frissíteniük kell azokat a saját weboldalukon és a platformokon, valamint közzé kell tenniük azokat a Nemzeti Nyílt Adatportálon (Nacionalni portal otvorenih podataka) a saját fiókjukon belül.
A fogyasztóvédelmi törvény egy másik újdonságot is bevezet, amely a kettős minőségű árukra vonatkozik. Ezek olyan termékek, amelyeket ugyanazon márkanév alatt értékesítenek a különböző országokban, de összetételükben, minőségükben vagy egyéb jellemzőikben eltérnek egymástól. Ez a rendelkezés a textilárura és a ruházatra is vonatkozik.
„Egyértelműen jelezni kell, ha léteznek különbségek, és hogy azok mire vonatkoznak” – mondta Perinčić.
Ez azt jelenti, hogy a fogyasztókat tájékoztatni kell, ha például a Szerbiában forgalmazott márkás ruházat eltér az ugyanazon márka más piacokra szánt termékeitől – legyen szó az anyagösszetételről, a kidolgozás minőségéről vagy egyéb lényeges tulajdonságokról.
Fotó: Pixabay
