A meggy az idén jól termett azokon a vidékeken, ahol nem volt fagy, a felvásárlók – a hűtőház-tulajdonosok – azonban a tavalyi kilogrammonkénti 300 dinárról 70–80 dinárra verték le az árat – nyilatkozták a termelők a Beta hírügynökségnek.
A bavaništei Ivan Josimov termelő, aki hat hektáron termeszt meggyet, bejelentette, hogy a termelők és a felvásárlók vasárnap, június 14-én Belgrádban találkozót tartanak, amelyen szavai szerint egy „valósághű árról” fognak tárgyalni.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Azt fogjuk javasolni a hűtőházasoknak, hogy az első osztályú meggyért 180 dinárt, a másodosztályúért pedig 150 dinárt fizessenek kilogrammonként” – mondta Josimov. Hozzátette, hogy az első osztályú meggyből kevés van, mivel az év aszályos, és nem volt elegendő nedvesség. Kiemelte, hogy a meggy ára 2012-ben 120 dinár volt, tavaly pedig a gyenge termés miatt a kilogrammonkénti ár 180 dinárról 300 dinárra ugrott, ami – mint megjegyezte – szintén nem volt reális.
Hranislav Stojanović, a merošinai községhez tartozó Kostadinovo falu lakosa, aki 15 hektáron termeszt őshonos meggyet, elmondta, hogy a felvásárlók azon a vidéken még nem hirdették ki a hivatalos árat, mivel a betakarítás csak június 20-a után kezdődik, de nem hivatalosan 70–80 dináros árról beszélnek. Ez szavai szerint megalázó, és még a termelési költségeket sem fedezi.
„Attól tartunk, hogy a felvásárlók megegyeznek egy egységes árban, az államnak pedig nem sikerül majd megakadályoznia a monopolhelyzettel való visszaélést” – mondta Stojanović.
Kifejtette, hogy a meggykínálat az idén a jó termés ellenére is kisebb lesz, mivel a tavalyi készletek elfogytak, az idén pedig a fagy tönkretette a termést Magyarországon és Bulgáriában, május 4-én pedig Szerbia egy részén is – Bela Palankán, Pirotban, Osečinában, valamint a merošinai gyümölcsösök egy részét is érintette.
Értékelése szerint jövőre Szerbiában nem lesz meggy, mert rohamosan terjed egy kártevő rovar, amely kitinpáncéllal rendelkezik, így vegyszerekkel nehéz elpusztítani.
Szavai szerint ez a kártevő különösen az aszályos években terjed, amikor több egymást követő száraz év van, mint például 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban. Görögországból érkezett; a nőstények a fa törzse körül, a talajba rakják le a tojásaikat, a lárvák pedig megtámadják a gyökérnyakat, és ezzel elvágják a tápanyagellátást a gyümölcsök elől, aminek a következménye a teljes termésben lévő meggyfa hirtelen kiszáradása.
Stojanović elmondta, hogy Merošina községben korábban mintegy 2000 hektáron termesztettek oblačinskai meggyet, mára azonban mindössze 300–400 hektár maradt.
Hangsúlyozta, hogy az állam semmit sem tett ennek a hazai fajtának a védelmében, pedig az a világ összes meggyfajtája közül a legjobb minőségű, mivel a legoptimálisabb a cukor-sav aránya, magas a szárazanyagtartalma, és a fagyasztással sem veszít a minőségéből, mint más gyümölcsök, sőt, állítása szerint még ízletesebbé is válik.
