Folytatódik az építkezés a Körúton, veszélyben Zombor kulturális öröksége

Zajlik az épületek bontása a zombori Vojvoda Živojin Mišić körúton, mely ellen több civil szervezet is felszólalt, számolt be róla a soinfo.org portál. A Venac, a Norma, a Zombori Örökség Barátai és a Zombori Polgári Gyűlés közös közleményükben aggodalmuknak adtak hangot, mivel a munkálatokat a védett kulturális-történelmi városmag szívében végzik.

Mint emlékeztettek, Zombor 277 évvel ezelőtt vált szabad királyi várossá a polgárok elszántságának köszönhetően. Az 1745-ben, a Szent György-templom előtt tartott népgyűlésen a város lakói felléptek a kitelepítések ellen, jogaik megőrzéséért és az önkormányzatiságért.

Rámutatnak, Zombor későbbi virágzása nem lett volna lehetséges a polgárok kezdeményezőkészsége, összefogása és azon készsége nélkül, hogy az elkövetkező ötven évben törlesszék a kedvezményes városi státusz megszerzéséhez felvett kölcsönöket, amelyet hosszú és nehéz tárgyalások során harcoltak ki. Hangsúlyozzák, hogy a szabadság nélkül, amely lehetővé teszi a lakók számára saját életterük alakítását, Zombor nem lehet emberléptékű város.

„Ezért a polgárok mai aggodalma a Vojvoda Živojin Mišić körúton található épületek bontása miatt nem puszta nosztalgia, és nem is minden építkezés elutasítása. Reakció arra a tényre, hogy a védett kulturális-történelmi városmag szívében, azon a területen, amely Zombor identitását adja, olyan módon születnek döntések, amelyek joggal keltenek kételyt a törvényesség, a szakmaiság és a közérdek érvényesülésével kapcsolatban” – áll a közleményben.

A szervezetek szerint különösen aggasztó, hogy a 2007-es örökségvédelmi tanulmány előírta a 11-es és 13-as szám alatti épületek eredeti állapotának megőrzését, miközben a nyilvánosan hozzáférhető dokumentáció alapján a tervezett megoldások nem követik ezt az előírást. További kérdéseket vet fel, hogy az illetékes műemlékvédelmi intézet határozata csak 2025-ben született meg, az eredeti építési engedélykérelem és annak módosított változata között. Ez felveti a kérdést, hogy az eljárás valóban a kulturális örökség védelmét szolgálta-e, vagy inkább egy már előre eltervezett beruházás utólagos igazolását.

„Ez nem csupán két ház ügye. Arról szól, hogyan viszonyulunk ahhoz az egészhez, amely a város identitását alkotja. A kérdés az, hogy Zombor kulturális örökségét komolyan, szakszerűen és felelősségteljesen őrzik-e, vagy a védelem puszta formalitássá vált, amelyet a beruházók terveihez igazítanak. Sajnos az utóbbi években éppen ez vált általánossá. Senki sem állítja józan ésszel, hogy Zombort meg kell állítani az időben, vagy hogy minden építkezés önmagában probléma lenne. A városnak fejlődnie kell. De az a fejlődés, amely hangulatos városrészek lerombolására, a védelmi előírások figyelmen kívül hagyására, átláthatatlan eljárásokra és a polgárok kiszorítására épül a döntéshozatalból, nem fejlődés. Ez a városi tér maradandó elszegényedéséhez és ahhoz vezet, hogy Zombor elveszíti egyediségét” – hangsúlyozzák a polgárok.

Arra is rámutatnak, hogy a lakosok szemtanúi annak, hogy a város legértékesebb részeit esetleges döntéseknek, oda nem illő beépítéseknek, a műemlékek elhanyagolásának és olyan városrendezési megoldásoknak rendelik alá, amelyek nem veszik figyelembe sem a város léptékét, sem hangulatát, sem a polgárok igényeit.

„A nyilvánosságot hosszú éveken át kiszorították a városi térrel kapcsolatos döntésekből – egy olyan városban, amely több mint százéves hagyománnyal rendelkezik a polgári részvétel és a városrendezés területén. Amikor a védett városrészek sorsáról valódi párbeszéd nélkül döntenek, amikor a dokumentációhoz csak kitartó és részleges hozzáféréssel lehet hozzájutni, és amikor a közvélemény csak a bontások megkezdésekor értesül a döntések következményeiről, akkor nem a polgárok felháborodása jelenti a problémát” – áll a közleményben.

Zajlik a bontás a körúton (Fotó: soinfo.org)