A közvéleményt meglepte a hír, miszerint egy nő megharapott egy rendőrt a svrljigi egészségházban, valamint az is, hogy egy népzenei énekest nemrégiben a hasán harapott meg egy vendég egy ünnepségen. Zoran Radovanović epidemiológus szerint az emberi harapások gyakran veszélyesebbek a kutyaharapásnál a fertőzés nagyobb kockázata miatt.
„Elvileg az emberi harapások veszélyesebbek, mint a kutyaharapások. Gyakrabban elgennyesednek, maga a seb hajlamosabb a fertőzésre, mivel az ember szájában változatosabb a flóra. Ezek bizarr helyzetek, és inkább a társadalom szociopatológiai állapotát tükrözik” – magyarázza dr. Zoran Radovanović epidemiológus.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Emlékeztetőül: egy 77 éves nő verbálisan megtámadott egy doktornőt a svrljigi egészségházban, aki emiatt rendőrt hívott. A kiérkező, a nő igazoltatását végző rendőrök egyikét az idős asszony az intézkedés során hasba harapta.
Radovanović elmondta, hogy a támadás után a seb elsődleges ellátására volt szükség, ami a sérülés átvizsgálását és fertőtlenítését jelenti.
A másik nemrégiben történt esetet kommentálva – amikor egy férfi megtámadott és megharapott egy népszerű énekest, és közben leszakította az anyajegyét – Radovanović azt mondja, hogy elenyésző a rosszindulatú melanoma (bőrrák) kialakulásának valószínűsége.
„Az emberek félnek az anyajegyektől, de minden embernek van legalább 30 anyajegye, a többségnek sokkal több is. Önmagában ez semmi szokatlan. Sokan úgy hiszik, hogy a rosszindulatú melanoma az anyajegyekből alakul ki, ám a melanomák mindössze 30%-a ered anyajegyből, 70%-uk a sima bőrfelületen keletkezik. Ha egy anyajegy leszakad, akkor az a döntő, hogy mekkora bőrdefektus keletkezett vele együtt. Az énekes nem volt különösebb kockázatnak kitéve, minimális a valószínűsége annak, hogy emiatt rosszindulatú melanoma alakuljon ki nálala, az egyetlen teendő a seb elsődleges ellátása” – magyarázza Radovanović.
A támadókról beszélve az N1-nak elmondta: az ilyen tettek után pszichiátriai vizsgálatra lenne szükségük.
„Az emberek dühükben, különösen az ilyen környezetben, gyakrabban tesznek ilyet, mint általában – és nálunk ez gyakrabban fordul elő, mint például Svájcban” – véli a szakember. Hozzáteszi, hogy az agresszív viselkedés sokkal gyakoribb az „igazságtalansággal teli társadalmakban, ahol sok felgyülemlett düh van az emberekben”.
Fotó: Pixabay
