Az Ifjúsági Kezdeményezés az Emberi Jogokért (Inicijativa mladih za ljudska prava – YIHR) nevű emberi jogi szervezet új jelentésében legkevesebb 110 olyan esetet azonosított, amikor a szerbiai hatalom 2025-ben tagadta a kilencvenes években elkövetett háborús bűnöket. „A Tagadás állapota című jelentésben legalább 60 olyan esetet térképeztünk fel, amely 10 elítélt háborús bűnös dicsőítésére vonatkozik, valamint legalább 50 olyan esetet, amely a háborús bűnök tagadásának különböző formáit meríti ki – mint például a račaki mészárlás, Szarajevó ostroma, a prijedori lágerek megléte, valamint a batajnicai tömegsírok tagadása” – közölte a Kezdeményezés.
Hozzáteszik, hogy a korábbi évekhez hasonlóan 2025-ben is a srebrenicai népirtás maradt az egyedileg legtöbbször tagadott bűncselekmény, legalább 30 dokumentált esettel. Az idei jelentés a „Tagadás állapota – Szerbia 2025: Háborús bűnösök mint érdemes polgárok” címet viseli. A Kezdeményezés szerint a cím egy olyan eseményre utal, amely a háborús bűnök tagadásának és az elítélt háborús bűnösök dicsőítésének mértékét tekintve megbélyegezte a 2025-ös évet: ez pedig Nebojša Pavković halála és temetése. Emlékeztettek arra, hogy Pavkovićot a belgrádi Új Temető Érdemes Polgárok Sétányán helyezték örök nyugalomra, amivel ő lett az első olyan, kilencvenes évekbeli háborús bűnös, akit a legmagasabb állami és katonai tiszteletadás mellett temettek el. Ez a szervezet szerint veszélyes precedenst teremt.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Sofija Todorović, a Kezdeményezés igazgatónője kiemelte, hogy a háborús bűnök tagadása és relativizálása „a szerbiai politika egyik tartópillérévé” vált. „Ez a gyűlöletkeltés legfőbb eszköze, amely egyfajta nacionalista eszközként szolgál a nyilvánosság figyelmének elterelésére, mivel így – sajnos – hatékonyan lehet megosztottságot teremteni. A múlt év egyértelmű példája volt annak, hogy a háborús múlt tagadásának és az azzal való visszaélésnek a célja valójában a társadalmunk demokratikus kapacitásainak a szétrombolása” – jelentette ki Todorović.
„A tagadási gyakorlatok 2025-ös rekordmértékét részben a rezsimnek a tömeges lakossági tiltakozásokra adott válasza kontextusában is kell értelmezni, mivel a hatalom képviselői a háborúk és háborús bűnök témáit a politikai ellenfelek lejáratására instrumentalizálják” – áll a Kezdeményezés közleményében. Hangsúlyozták, hogy tavaly a legfelsőbb állami vezetők több alkalommal is hamisan vádolták meg az ellenzék és az egyetemista mozgalom képviselőit azzal, hogy azt állítják: a szerb egy „genocídiumot elkövető népirtó nép”.
„A múltról való párbeszéd legfőbb akadályát, amely hozzájárulhatna a gyógyulási folyamathoz és az igazságtételhez, az intézmények képviselői és a média jelentik” – vonta le a következtetést Todorović.
Srebrenica (Fotó: Beta)
