Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) kedden elfogadta a Szerbiáról szóló határozatot, amely aggodalmát fejezi ki a hatalom és az ellenzék közötti párbeszéd hiánya, az igazságszolgáltatás függetlenségét fenyegető kockázatok, a korrupció, az egyesülési és véleménynyilvánítási szabadság korlátozása, valamint a média helyzete miatt. A dokumentum említést tesz a demonstrálók ellen esetlegesen bevetett hangfegyverről is, tudósít a Nova.rs.
A határozatot a PACE 89 képviselője támogatta, 13-an ellene szavaztak, míg négyen tartózkodtak.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A határozattervezetet a PACE monitoringbizottságának jelentéstevői, Viktoria Tiblom és Yunus Emre ismertették, akik márciusban Belgrádban jártak, ahol a kormány, az igazságszolgáltatás és az ügyészség képviselőivel, valamint civil szervezetekkel is tárgyaltak.
Tiblom szerint Szerbia politikai életét erőteljes polarizáció és tartós feszültség jellemzi egyrészt a hatalom – élén Aleksandar Vučić államfővel és a Szerb Haladó Párttal –, másrészt pedig az ellenzék, a diákszervezetek és a civil társadalom között.
A jelentés szerint a következő parlamenti és elnökválasztásokat 2027-ben kellene megtartani, ugyanakkor nem zárható ki az előrehozott választások lehetősége sem.
A választási rendszerrel kapcsolatban a jelentéstevők megállapították, hogy a nemzetközi szervezetek korábbi ajánlásainak egy része továbbra sem valósult meg, különösen a közpénzekkel való visszaélések megakadályozása és a választói névjegyzékek rendezése terén.
A PACE aggodalmát fejezte ki a március 29-én tartott helyhatósági választások során tapasztalt szabálytalanságokkal és incidensekkel kapcsolatos állítások miatt is.
A jelentés külön fejezete foglalkozik a 2024-es újvidéki tragédia következményeivel, amelyet tömegtüntetések követtek. A dokumentum szerint a diákok és civil szervezetek által vezetett tiltakozások a felelősségre vonás, az átláthatóság és a korrupció elleni küzdelem kérdését állították a középpontba.
A jelentéstevők rámutattak arra is, hogy a tüntetések során túlzott erőszak alkalmazásáról, őrizetbe vételekről és a demonstrálókra nehezedő nyomásról is érkeztek beszámolók.
Yunus Emre kitért a 2025. március 15-i belgrádi tüntetésen állítólag alkalmazott hangfegyver ügyére is, hangsúlyozva, hogy az esettel az Emberi Jogok Európai Bírósága foglalkozik, miközben a szerb hatóságok tagadják, hogy ilyen eszközt vetettek volna be.
„Ráadásul június 19-én a Belgrádi Felsőbb Ügyészség arra utasította a rendőrséget, hogy az alkotmányos rend erőszakos megdöntésére való felbujtás ügyében folyó nyomozás keretében azonosítson és hallgasson ki minden olyan személyt, aki nyilvánosan beszélt a hangfegyver használatáról” – mondta Emre.
Az igazságszolgáltatás helyzetével kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy Szerbia az elmúlt években fontos reformlépéseket tett, köztük alkotmánymódosításokat hajtott végre és olyan törvényeket fogadott el, amelyek az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését célozták. Ugyanakkor egyes későbbi jogszabályi megoldások kritikákat váltottak ki, és további ajánlások megfogalmazására késztették a Velencei Bizottságt.
A PACE aggodalmát fejezte ki a véleménynyilvánítás szabadságának helyzete, a független média helyzete, a Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) működése, valamint a civil szervezeteket és aktivistákat érő nyomásgyakorlással kapcsolatos állítások miatt is.
„Az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület összetételét 2024 novembere óta nem sikerült teljes mértékben megújítani, ezért a testület jelenleg teljesen működésképtelen” – mondta Emre.
Aggodalmát fejezte ki továbbá a civil szervezetekkel, civil aktivistákkal és emberi jogi védőkkel szembeni megtorlások és megfélemlítési kísérletek, valamint az egyesülési szabadság korlátozását célzó egyes jogalkotási kezdeményezések miatt.
„Aggodalommal tölt el bennünket az is, hogy az Amnesty International és a Balkáni Oknyomozó Újságírói Hálózat által közzétett információk szerint szerb újságírókat és aktivistákat figyeltek meg” – tette hozzá Emre.
A határozat záró részében az áll, hogy a szerb hatóságoknak további erőfeszítéseket kell tenniük az Európa Tanács-tagságból fakadó kötelezettségek teljesítése érdekében, miközben a PACE-nek továbbra is figyelemmel kell kísérnie a szerbiai helyzetet.
A dokumentum arra is emlékeztet, hogy az újvidéki tragédiával összefüggésben közvetlenül az eseményt követően több személyt is előzetes letartóztatásba helyeztek – köztük a korábbi közlekedési minisztert is –, miközben egyes gyanúsítottak időközben szabadlábon védekezhetnek.
