Egy új kutatás kimutatta, hogy ma Európában csaknem minden negyedik választópolgár a szélsőjobboldali pártokra szavaz. Ezen szavazók aránya a múlt század kilencvenes éveinek közepe óta szinte az ötszörösére nőtt, és különösen az utóbbi három évben emelkedett meg.
A több mint 150 politológus kutató által 31 országban elvégzett elemzés rávilágított, hogy a legutóbbi nemzeti választásokon a szélsőjobboldali pártokra szavazó európaiak aránya meghaladta a 23 százalékot, szemben a tíz évvel ezelőtti mintegy tíz százalékkal és az 1995-ös öt százalékkal – jelentette a The Guardian. Az Amszterdami Egyetem munkatársa, Matthijs Rooduijn által vezetett PopuList kutatás arra is rámutatott, hogy ma az európaiak csaknem 30 százaléka szavaz rendszerellenes (anti-establishment) pártokra, ami szintén rekordnak számít.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Amikor 2018-ban elindítottuk a PopuList projektet, a legfőbb megállapításunk az volt, hogy minden negyedik európai populista – többségében szélsőbaloldali vagy szélsőjobboldali – pártokra szavaz. Ma már minden negyedik választó kifejezetten a szélsőjobboldali pártokra szavaz, amelyek többsége populista. Ez hatalmas változás” – nyilatkozta Rooduijn a The Guardiannek. A szélsőjobboldal erősödése különösen 2023 és 2025 között volt szembetűnő; ebben az időszakban a szélsőjobboldali pártok történelmi növekedést könyvelhettek el az olyan nagy országokban, mint Franciaország, Nagy-Britannia és Németország.
Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a 2024-es választásokon 16 százékról 29 százalékra erősödött, a francia Nemzeti Tömörülés 19-ről 37 százalékra nőtt – amivel a parlament legnagyobb önálló pártjává vált –, Portugáliában a Chega 7-ről 18 százalékra emelkedett, míg Nagy-Britanniában a Reform Párt a 2019-es 2 százalékról 14 százalékra ugrott 2024-ben.
A populista szélsőjobboldali pártok ma kormánykoalíciók részét képezik Horvátországban, Csehországban, Olaszországban és Finnországban, támogatják a jobboldali kisebbségi kormányt Svédországban, a kutatás szerint pedig vezetik a népszerűségi listákat Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban és Nagy-Britanniában.
Néhány szélsőjobboldali párt ugyanakkor a közelmúltban visszaesést könyvelhetett el: közéjük tartozik Hollandia, ahol Geert Wilders Szabadságpártja a képviselői helyeinek csaknem egyharmadát elveszítette a tavalyi évben, és a kutatás ide sorolja a Fideszt is, amely áprilisban szenvedett el vereséget.
A PopuList legutóbbi felmérése 133 szélsőjobboldali pártot azonosított Európában a 2003-as 112-höz képest. A 65 európai szélsőbaloldali párthoz hasonlóan szinte mindegyiket populistának minősítették. Összesen 201 populista pártot számláltak össze – a többségük szélsőjobboldali vagy szélsőbaloldali –, míg 2003-ban még 165 ilyen párt létezett.
A jobboldali pártok erősödése mögött számos ok húzódik meg. Rooduijn a The Guardiannek elmondta, hogy ezek egyike az, hogy a választók álláspontja a szélsőjobboldal számára kulcsfontosságú témákban (mint amilyen a bevándorlás) nem változott az idő múlásával, hanem még hangsúlyosabbá vált.
Emellett a szélsőjobboldali pártok „normalizálódtak”. „Minél nagyobbak és sikeresebbek, annál ’normálisabbá’ válnak. Ehhez hozzájárul a média és a fősodorbeli pártok is, amelyek átveszik az elképzeléseiket” – mondta Rooduijn.
Végül pedig, a szélsőjobboldali pártok „igazán, de igazán jó történetmesélők”. „Tudják, hogyan fogalmazzák meg az üzenetüket, amely a végén mindig a belső és a külső csoportról szól – a nemzet a bevándorlók, a bírák, a ’woke elit’ vagy bárki más ellen” – magyarázta a holland kutató.
A tudósok arra is rámutatnak, hogy a populizmus – amely általában jobboldali vagy baloldali ideológiával párosul – a társadalmat két homogén és egymással szembenálló csoportra osztja: a „hétköznapi emberekre” és a „korrupt elitre”. Míg a támogatói egyfajta demokratikus korrekcióként tekintenek rá, a kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy a hatalmon lévő populisták aláássák a demokratikus normákat. „Kifejezik a polgárok elégedetlenségét, tehát ez jó a demokráciának. Az elképzeléseik azonban nem mindig egyeztethetők össze a liberális demokrácia alapelveivel. Ez különösen igaz a populista szélsőjobboldali pártokra” – mondta Rooduijn.
Fotó: Pixabay
