A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet újabb megállapításokra jutott: a bolgár hatóságok exportengedélyeket adtak ki megfigyelési technológiák olyan országokba történő kivitelére, amelyekről dokumentálták, hogy aktivistákat, újságírókat és politikai ellenfeleket figyelnek meg, és fennáll a veszélye annak, hogy visszaélnek az ilyen technológiákkal. Ezen országok között Szerbia is szerepel – írja a Szabad Európa Rádió (RSE).
Slaviša Milanov újságíró két évvel ezelőtt hozta nyilvánosságra, hogy a szerb rendőrség kémszoftvert telepített a mobiltelefonjára. Elmondása szerint 2024 februárjában egy rutin közúti ellenőrzést követően rendőrőrsre vitték, azzal az indokkal, hogy kábítószer-fogyasztási tesztet végeznek rajta.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A rendőrök kérésére telefonját az őrs portáján hagyta. Mivel a teszt eredménye negatív lett, szabadon engedték, ezt követően azonban szokatlan változásokat észlelt készülékén.
Később az Amnesty International Security Lab szakértői megállapították, hogy a telefonra ekkor telepítettek kémszoftvert.
A szerb hatóságok akkor tagadták az Amnesty International megállapításait. A rendőrség azzal reagált, hogy a jelentés „teljes mértékben valótlan”, a Biztonsági Tájékoztatási Ügynökség (BIA) pedig „értelmetlen állításoknak” nevezte a vádakat.
Az RSE emlékeztet arra, hogy az ügy ezzel nem zárult le. Az Amnesty International további vizsgálatai feltárták a digitális megfigyelés széles körű alkalmazását Szerbiában, beleértve legalább három különböző típusú kémszoftver használatát, valamint a Cellebrite vállalat rendkívül fejlett digitális kriminalisztikai technológiájának folyamatos visszaélésszerű alkalmazását.
A Human Rights Watch nemrégiben újabb bizonyítékokra bukkant.
A szervezet birtokába került dokumentumok szerint a bolgár Circles BG vállalat 2023 augusztusától 2024 augusztusáig rendelkezett Szerbiába szóló exportengedéllyel.
„Ez az exportengedély ugyanarra az időszakra vonatkozik, amikor korábban már dokumentálták a mobiltelefonok feltörésére szolgáló eszközök és kémszoftverek alkalmazását független újságírók és civil szervezetek képviselői ellen” – nyilatkozta az RSE-nek Zak Campbell, a Human Rights Watch kutatója.
Elmondása szerint az engedély a Circles vállalat Pixel Move nevű mobiltelefon-megfigyelő rendszerére szólt, amely képes lehallgatni hanghívásokat, elfogni üzeneteket és figyelni az internetes adatforgalmat.
A Circles bolgár vállalat kapcsolatban áll az izraeli NSO Group céggel, amely a világszerte – így Szerbiában is – titkos megfigyelésekre használt, hírhedt Pegasus kémszoftver fejlesztője.
A HRW ugyanakkor nem tudta megállapítani, hogy a vállalat ténylegesen felhasználta-e az exportengedélyt, vagyis hogy a megfigyelő berendezéseket valóban leszállították-e Szerbiába. Az RSE ezzel kapcsolatban megkereste a szerb és a bolgár illetékes hatóságokat, valamint magát a vállalatot is, de egyikük sem válaszolt.
Zak Campbell szerint különösen aggasztó, hogy Szerbia szerepel azon országok között, amelyek számára Bulgária ilyen exportengedélyeket adott ki.
„Az európai országok jogszabályai előírják, hogy a megfigyelési technológiák exportját engedélyező hatóságoknak figyelembe kell venniük az emberi jogok helyzetét azokban az országokban, amelyek a technológia végső rendeltetési helyei” – hangsúlyozta.
Több nemzetközi szervezet – köztük az Amnesty International – már korábban is figyelmeztetett arra, hogy Szerbiában visszaélnek az izraeli Pegasus kémszoftverrel.
Újságírók és aktivisták jogellenes megfigyelésére eddig számos nemzetközi intézmény és szervezet is felhívta a figyelmet. Legutóbb az Európa Tanács, amely június 23-án elfogadott, a szerbiai demokrácia helyzetéről szóló határozatában is kitért erre a problémára.
A Human Rights Watch és az Amnesty International egyaránt bírálja az Európai Uniót amiatt, hogy nem gyakorol kellően szigorú ellenőrzést a tagállamokból exportált megfigyelési technológiák felett.
Rebecca White szerint mindaddig, amíg nem vezetnek be szigorúbb exportellenőrzést, a kémszoftver-ipar tovább virágzik, és megkönnyíti az elnyomó rendszerek számára az emberi jogok megsértését.
„Ezeknek a megállapításoknak megdöbbentőnek kellene lenniük, de sajnos már nem azok” – fogalmazott White.
Fotó: pixabay
