Tízezrek érkeztek szombaton Szerbia minden részéből Belgrádba – részben önként, részben nyomás hatására –, ahogyan az már megszokott, szervezett autóbuszokkal. Ekkor állt színpadra a parlament előtti téren az általuk bálványozott politikus, hogy bejelentse: idő előtt távozik a legmagasabb állami tisztségből – írja a Deutsche Welle.
„Már csak néhány hétig leszek köztársasági elnök, ezt követően pedig benyújtom a lemondásomat” – mondta Vučić a belgrádi belvárosban tartott nagyszabású rendezvényen.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Hozzátette, hogy felajánlotta segítségét a kormányzó Szerb Haladó Párt vezetésének a következő választásokon. Választási listája várhatóan az Egyesült Szerbia” nevet viseli majd, ami emlékeztet Vlagyimir Putyin orosz elnök pártjának, az Egységes Oroszországnak a nevére. Vučić ismert arról, hogy hol Oroszországhoz, hol pedig az Európai Unióhoz igyekszik közeledni.
Miniszterelnöki posztra váltana?
„Ez semmiképpen sem jelenti Vučić politikai pályafutásának végét” – mondta Radivoje Grujić elemző a Reuters hírügynökségnek. Véleménye szerint Vučićnak már van terve, amely semmiképpen sem politikai nyugdíjazását irányozza elő.
Vučić második elnöki mandátuma hivatalosan jövő év májusának végén jár le. Harmadszor már nem indulhat az államfői tisztségért. A jelenlegi parlament mandátuma 2028 februárjáig tart. A várakozások szerint Vučić előrehozott parlamenti választásokat írhat ki, és az SNS listavezetőjeként megpróbálhatja megszerezni a miniszterelnöki posztot egy esetleges választási győzelem esetén.
Ő maga is többször utalt arra, hogy az előrehozott parlamenti választásokat akár még az idén megtarthatják, konkrét időpontot azonban egyelőre nem közölt.
Köztársasági elnökként Vučić formálisan elsősorban protokolláris jogkörökkel rendelkezik. A gyakorlatban azonban 2012 óta önállóan dönt minden fontos kérdésben Szerbiában, függetlenül attól, hogy éppen milyen tisztséget tölt be. Miniszterelnök már volt 2014 és 2017 között.
A tiltakozó mozgalom fokozza a nyomást Vučićra
A 2024 novemberében bekövetkezett újvidéki előtető-omlás óta Vučić és a szerb kormány erős nyomás alatt áll a tömeges tiltakozó mozgalom miatt.
A tüntetők, az ellenzék és az emberi jogi szervezetek szerint a tragédiát az állami építkezések rossz irányítása és az illetékes intézmények alkalmatlansága okozta. Az igazságszolgáltatás, amely szerintük Vučić befolyása alatt áll, eddig megakadályozta a felelősök büntetőjogi felelősségre vonását.
A tiltakozó mozgalom több mint egy éve követeli az előrehozott parlamenti választások kiírását.
Savo Manojlović, a Kreni-promeni mozgalom vezetője és ügyvéd szerint Vučić az előrehozott választások kiírásával megpróbálja megelőzni a tiltakozások következtében elkerülhetetlenné váló politikai bukását.
Vučić azonban a szombati nagygyűlésen azzal vádolta a tiltakozókat, hogy el akarják pusztítani Szerbiát, valamint azzal is, hogy együttműködnek meg nem nevezett külföldi hatalmakkal. Az SNS esetleges választási győzelme esetén a korrupció felszámolását, magasabb nyugdíjakat és az állami egészségügy javítását ígérte.
Az ellenzék ezzel szemben Vučićot és szövetségeseit politikai ellenfeleik elleni erőszakkal, széles körű korrupcióval, a szervezett bűnözéssel való kapcsolatokkal és a médiaszabadság korlátozásával vádolja.
Nem biztos a kormánypárt győzelme
A közvélemény-kutatások szerint egy olyan lista, amelyet a diákok állítanának össze vagy támogatnának, győzelmet arathatna a következő parlamenti választásokon. Országos szinten egyelőre még nem létezik ilyen egységes lista, ugyanakkor a diákok már figyelemre méltó eredményeket értek el a helyhatósági választásokon.
A tiltakozó mozgalom rendszeresen nagy tömegeket vonz az utcákra. A Nyilvános Rendezvények Archívuma becslése szerint múlt hónapban mintegy 180 ezer ember tüntetett a kormány ellen Belgrád központjában.
Egyensúlyozás az Európai Unió, Oroszország és Kína között
A belpolitikai feszültségek egy olyan időszakban jelentkeznek, amikor Szerbia külpolitikájában kényes egyensúlyozó politikát folytat. Az ország az Európai Unió tagjelöltje, ugyanakkor szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal és Kínával is.
Az EU-csatlakozás előtt Szerbiának javítania kell a jogállamiság helyzetén, ami magában foglalja a szabad és tisztességes választások feltételeinek biztosítását, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépést.
Emellett az Európai Unió azt is elvárja a belgrádi vezetéstől, hogy Szerbia külpolitikáját összehangolja az Unió közös kül- és biztonságpolitikájával.
