Hatodik napja annak, hogy Aleksandar Vučić lemondott a Szerb Köztársaság elnöki tisztségéről.
Az alkotmány értelmében az elnökválasztást legkésőbb három hónapon belül meg kell tartani.. Felmerül azonban a kérdés, hogy a parlament elnöke miért nem írta még ki a választást. Slobodan Orlović alkotmány- és választójogi professzor az Insajdernek azt mondta: ezt már meg kellett volna tenni.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Vučić öt nappal ezelőtt mondott le tisztségéről, és búcsúzott el munkatársaitól és támogatóitól. Másnap átadta az államfői tisztséget Ana Brnabićnak, aki ettől a pillanattól kezdve Szerbia ügyvezető államfője.
Hétfőn a parlamentben megtörtént a hivatalos átadás-átvétel, arról azonban nem esett szó, hogy kiírták volna az elnökválasztást, noha a parlament házszabálya ezt írja elő.
A szerbiai parlament házszabályának 267. szakasza kimondja: amikor a köztársasági elnök benyújtja lemondását és erről értesíti a parlament elnökét, a házelnöknek ezt az értesítést haladéktalanul továbbítania kell a parlamenti képviselőknek, és tájékoztatnia kell őket arról, hogy az alkotmánnyal összhangban az új köztársasági elnök megválasztásáig ő helyettesíti az államfőt. Ezzel egyidejűleg a parlament elnöke kiírja a köztársaságielnök-választást.
Slobodan Orlović, az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karának választási és alkotmányjogi professzora szerint ez a rendelkezés azt jelenti, hogy már hétfőn ismerni kellett volna az elnökválasztás időpontját.
„A házszabály ezen rendelkezése semmilyen teret nem hagy különféle számításoknak. Egyértelműen az áll benne, hogy a választást azonnal ki kell írni, ami azt jelenti, hogy ha vasárnap benyújtotta a lemondását, akkor már aznap, illetve hétfőn ki kellett volna írni a köztársaságielnök-választást is. Ez azonban nem történt meg. Őszintén szólva ez a hatalom az elmúlt években nem tartotta tiszteletben az alkotmányt, nem tartotta tiszteletben a törvényeket, nemhogy egy olyan alacsonyabb rendű jogszabályt, mint a házszabály” – mondta Orlović az Insajdernek.
Orlović szerint most az Alkotmánybíróságnak kellene lépnie, ugyanakkor a testület jelenlegi összetételétől nem várja, hogy határozattal vagy közleménnyel kényszerítse a hatalmat a házszabály rendelkezésének betartására.
Emlékeztetett arra, hogy sem az Alkotmánybíróság jelenlegi, sem korábbi összetétele nem lépett fel a hatalom ilyen jellegű döntéseivel szemben.
„Függetlenül attól, hogy a házszabály formális jogi értelemben alacsonyabb rendű jogszabály, alkotmányos kérdéseket szabályoz, vagyis a lehető legnagyobb jelentőségű területet. Mint az alkotmányjog egyik forrását, az Alkotmánybíróságnak védenie kellene. Ettől azonban nehéz bármit is várni az Alkotmánybíróság jelenlegi összetételétől, ahogyan az előzőtől is, hiszen gyakorlatilag semmit sem tett az alkotmány védelmében” – mondta a professzor.
Orlović hangsúlyozta, hogy a házszabály 267. szakasza kellően pontos, és nem hagy teret eltérő értelmezésnek.
“A rendelkezés azonban annyira egyértelmű, hogy semmiféle számításnak vagy halasztásnak nem hagy teret. Egyszerűen mindaz, ami most történik, a törvénnyel való visszaélés” – fogalmazott Orlović.
Az Insajder kérdéseket küldött a szerbiai parlament tájékoztatási szolgálatának is. Arra voltak kíváncsiak, hogy az elnökválasztást már ki kellett volna-e írni, és ha igen, miért nem történt ez meg eddig. Azt is megkérdezték, mikorra várható, hogy Ana Brnabić kiírja az elnökválasztást.
A parlamenttől azonban nem kaptak választ.
A jogszabályok alapján az elnökválasztást úgy kell kiírni, hogy a szavazást Vučić mandátumának megszűnésétől számított legfeljebb három hónapon belül megtartsák; a választás kiírása és a szavazás között pedig legalább 30, legfeljebb 60 nap telhet el. A korábbi számítások szerint így december 27. a választás megtartásának legkésőbbi időpontja
