Az Újvidék és Szabadka közötti vasútvonal korszerűsítésével kapcsolatos korrupciós nyomozás előrehaladásáról a nyilvánosság egyre kevesebb információt kap, miközben egyre több hír szól arról, hogy a rendőrség nem működik együtt. Annak ellenére, hogy 16 ember életét vesztette, és az ország egyik legfontosabb nyomozásáról van szó, a Belügyminisztérium Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálata és az Adórendőrség továbbra sem küldi meg az Ügyészségnek a jelentést arról, milyen intézkedéseket tettek. Az Ügyészség – az Insajdernek adott válaszában – közölte, hogy erről értesítette a rendőrség igazgatóját. A következő lépés fegyelmi eljárás kezdeményezése lehet.
Újabb határidő járt le a vasút korszerűsítésével kapcsolatos esetleges korrupció kivizsgálásában, amelynek keretében az újvidéki vasútállomást is felújították. A Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség (TOK) már áprilisban egységes információkérési megkeresést küldött a Belügyminisztériumnak, mivel az egyedi megkeresésekre nem érkezett válasz. A Belügyminisztérium Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálata és a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozó Adórendőrség erre a megkeresésre sem válaszolt a törvényben előírt 30 napos határidőn belül.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„A Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség 2026. június 10-én értesítette a rendőrség igazgatóját arról, hogy nem teljesítették az Ügyészség megkeresését” – közölte a TOK az Insajderrel.
Az, hogy a rendőrség első emberét értesítik arról, hogy a rendőrség ebben az ügyben nem végzi a feladatát, ördögi körnek tűnik, de az Ügyészség szerint ez az egyik rendelkezésére álló eljárási lehetőség. A következő lépésként fegyelmi eljárást kezdeményezhetnek. Erre azonban eddig nem került sor.
„A Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség eddig nem kezdeményezett fegyelmi eljárást rendőrségi alkalmazottak ellen, figyelembe véve, hogy ezeket az eljárásokat a Belügyminisztérium folytatja le, amelyekben az ügyésznek nincs aktív eljárási szerepe, illetve nincs hatásköre az eljárás menetének vagy kimenetelének befolyásolására” – áll a TOK közleményében.
Korábban különféle indokokra hivatkozva feloszlatták azt a munkacsoportot, amelyet az Ügyészség különböző intézmények szakembereiből hozott létre. A Belügyminisztérium azzal indokolta döntését, hogy az új szervezeti átalakítás miatt már nem tud munkatársakat kijelölni a csoportba.
Kihallgatták két kínai vállalat képviselőjét
Bár a rendőrség tétlensége miatt a nyomozás elakadt, az Ügyészség az Insajdernek elmondta, hogy időközben kihallgatták két kínai vállalat képviselőjét.
A vasút korszerűsítését Kínával kötött államközi megállapodás alapján, közbeszerzési eljárás nélkül végezték, a fővállalkozók pedig számos hazai alvállalkozót is bevontak. Így egy újabb jelentős állami beruházás végül a munkák adásvételének rendszerévé vált.
A gyanúsítottakat azzal vádolják, hogy a kínai vállalatoknak 18,7 millió amerikai dollár vagyoni előnyt biztosítottak, miközben Szerbia költségvetését mintegy 115,5 millió dollárral károsították meg. Ennek ellenére a kínai cégek képviselői nem szerepeltek a nyomozás elrendeléséről szóló első határozat gyanúsítottjai között.
A határozat ugyanakkor több állami tisztségviselőt is érint, köztük az építésügyi és infrastrukturális tárca korábbi minisztereit, Tomislav Momirovićot és Goran Vesićet.
Az Insajder újságírói ezt a dokumentumot a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény alapján szerezték meg, és A nyomozás kronológiája (Hronologija istrage) című műsorban ismertették azt a feltételezett visszaélési mechanizmust, amelyet az ügyészség vizsgál.
A szerződéseket felügyelet, valamint az elvégzett munkák mennyiségének és értékének megfelelő műszaki ellenőrzése nélkül hajtották végre. A kivételezett vállalatok közvetlenül, nyilvános pályázat nélkül kaptak megbízásokat, sok esetben megfelelő engedélyek és kapacitások hiányában is, miközben lehetőségük volt a munkákat más cégeknek továbbértékesíteni. A szerződések utólagos módosításaival ugyanazon szerződés keretében teljesen új jogi konstrukciókat hoztak létre, amelyek további kifizetéseket és új munkákat tettek lehetővé. A munkák egy részét különböző megnevezéseken többször is kifizették, anélkül hogy ténylegesen ellenőrizték volna az elvégzett munka mennyiségét és értékét. A pénz ezt követően alvállalkozók hálózatán, fiktív számlákon és adócsalási konstrukciókon keresztül jutott el magánszámlákra, illetve ingatlanbefektetésekbe.
Fotó: freepik
