Továbbra is bizonytalan, hogy meghosszabbítják-e a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) működési engedélyét, és amennyiben erre nem kerül sor, a vállalat már július 2-ától szankciók alá kerülhet.

Kevesebb mint 24 óra maradt hátra a NIS amerikai működési engedélyének lejártáig, valamint annak az engedélynek a határidejéig is, amely lehetővé tette a magyar MOL számára, hogy lezárja a tárgyalásokat az orosz Gazpromnyeft többségi részesedésének megvásárlásáról – írja a Szerbiai RTV.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal

Négy nappal ezelőtt, június 26-án a NIS újabb kérelmet nyújtott be az amerikai Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatalhoz (OFAC), kérve a határidő július 1-je utáni meghosszabbítását. Indoklásukban hangsúlyozták, hogy a működési engedély meghosszabbítása kulcsfontosságú Szerbia piacának zavartalan ellátása szempontjából.

Branislav Jorgić brókerpiaci szakértő szerint a döntés az amerikai adminisztráció mérlegelésétől függ. Jorgić úgy véli, hogy az OFAC a NIS, a MOL és a Gazpromnyeft által benyújtott érvek alapján hozza meg döntését.

„Az OFAC értékelni fogja az érveket, majd vagy meghosszabbítja az engedélyt egy meghatározott időszakra, vagy eláll a hosszabbítástól, ami gyakorlatilag a szankciók alkalmazásának kezdetét jelentené” – mondta Jorgić.

Szavai szerint a tulajdonosi szerkezet átalakításáról szóló tárgyalások rendkívül összetettek, de nem húzódhatnak a végtelenségig.

„Minél előbb sikerül megállapodásra jutni, annál jobb Szerbia számára” – hangsúlyozta.

Elmagyarázta, hogy ha az engedély újabb hosszabbítás nélkül lejár, életbe lépnének a szankciók, ami elsősorban a nyersolaj-ellátást érintené.

„Gyakorlatilag megszűnne a friss nyersolaj beáramlása a Janaf vezetéken keresztül. A NIS rendelkezik bizonyos nyersolaj- és üzemanyag-tartalékokkal, de problémák merülnének fel az elosztásban is” – figyelmeztetett Jorgić.

Hozzátette, hogy azok a vállalatok, amelyek továbbra is együttműködnek a NIS-szel, másodlagos szankciók kockázatának tehetik ki magukat.

Jorgić szerint a jelenlegi helyzet rávilágít arra, hogy Szerbiának hosszú távon kell gondolkodnia, és csökkentenie kell a fosszilis energiahordozóktól való függőségét.

„Az akadémiai közösségnek és a szakértőknek ki kell dolgozniuk az energetikai szektor hosszú távú fejlesztési stratégiáját, hogy növeljük a hazai forrásokból származó energiatermelést és csökkentsük az importált energiahordozóktól való függőséget” – mondta Jorgić, hozzátéve, hogy egy ilyen projektnek állami stratégiává kell válnia, amely nem függhet a kormányváltásoktól.

„Már ma el kell kezdenünk a munkát ahhoz, hogy tíz év múlva nagyobb energetikai függetlenséggel rendelkezzünk” – emelte ki Jorgić.