Kereken három éve járt le a helyi közösségek tanácsába megválasztott tagok mandátuma, új választásokat azonban azóta sem írtak ki. A kialakult helyzet jogi megítélésében a városi hatalom és az ellenzék eltérően értelmezi a törvényt. Az ellenzék szerint a lejárt mandátumok miatt a helyi közösségi tanácsoknak már nincs döntési jogkörük sem a pénzügyek felett, hiszen megszüntették a bankszámláikat, és arra sincs befolyásuk, hogy saját közösségükben mely infrastrukturális beruházásokra kerüljön sor.
A helyi önkormányzatokra vonatkozó törvény értelmében a helyi közösségi választásokat a képviselő-testület elnökének kell kiírnia. Ez azonban három évvel ezelőtt elmaradt: az akkori képviselő-testületi elnök, Pásztor Bálint nem írta ki a választásokat. Később azt nyilatkozta, szerette volna kiírni a választásokat, azonban a koalíciós partnerek ezzel nem értettek egyet. Erre később lehetősége lett volna a jelenlegi elnöknek, Gyivánovity Dánielnek is, ám ez sem történt meg. Ahelyett azonban, hogy pótolták volna a mulasztást, a Városi Tanács más megoldást választott: a helyi közösségi tanácsok tagjainak megbízatását a választások kiírásáig és az új tagok megválasztásáig meghosszabbítják. Addig pedig kötelesek ellátni feladataikat. Arra azonban jelenleg senki sem tud válaszolni, hogy a választásokat pontosan mikor írják ki.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Gyivánovity Dániel (Fotó: SZMSZ)
A választások időpontjáról Gyivánovity Dániel úgy fogalmazott, hogy „ennek hamarosan meg kell történnie”.
„A helyi szabályok még nincsenek összehangolva a közigazgatásról szóló törvénnyel, ez egy olyan folyamat, amit a következő időszakban fogunk megoldani. Ez a döntés nem a választások kiírása helyett van. Azért van erre szükség, hogy a helyi közösségek zavartalanul működhessenek a választások kiírásáig, vagyis rendelkezzenek saját költségvetéssel és legyen valaki, aki ezt aláírja. Nem csak Szabadkán ilyen a helyzet, hanem az egész országban ez történik. Az ellenzék törvényellenesnek nevezi ezt a szükségszerű rendeletet, korábban viszont ugyanaz az ellenzék mindig azt hozta fel, hogy a helyi közösség tanácstagjainak státusza megkérdőjelezhető. Azt gondolom, hogy ez a lépés jogilag teljesen rendben van” – fogalmazott a képviselő-testület elnöke.
Nincs meg a koalíciós többségi akarat
Nágel János, a VMSZ frakcióvezetője, nem mellesleg jogász, a javaslat törvényességét illetően nem formált véleményt. Arra a kérdésre, hogy mikor, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy majd kiírják a választásokat, a következőt nyilatkozta:
„Ezt a kérdést nem nekem kell feltenni, hanem a képviselő-testület elnökének. Mi kisebbségi partnerek vagyunk a koalícióban, nincs meg az a hatalmunk, hogy önállóan hozzunk ilyen döntéseket. Valószínűnek tartom, hogy a választások kiírásához pillanatnyilag nincs meg a koalíciós többségi akarat. A VMSZ egyébként elfogadhatónak tartja a napirendre tűzött javaslatot a jelen körülmények között. Ez a határozat lehetővé teszi a helyi közösségek munkájának törvényes folytatását, azonban az az álláspontunk, korábban és most is, hogy a választásokat ki kell írni, mert ez a helyzet így nem tartható fenn.”
A döntés jogszerűségét azonban, melyről a képviselők a július 2-i képviselő-testületi ülésen szavaztak, az ellenzék vitatja.
A Zöld–Baloldal már korábban is többször kifogásolta a helyzetet, és 2025 májusában feljelentést tett az ügyben a városi képviselő-testület elnöke és a helyi közösségek tanácstagjai ellen is hivatali visszaélés miatt. Álláspontjuk szerint nemcsak törvénysértés történt, hanem a polgárokat a helyi közösségi választások elmaradásával megfosztották attól is, hogy élhessenek a szabad választáshoz való jogukkal.
Luka Vučinac, a Zöld–Baloldal szabadkai szervezetének képviselője szerint a mostani döntéssel a városvezetés tulajdonképpen elismerte, hogy semmilyen jogi alapja nem volt annak az úgynevezett „technikai mandátumnak”, amelyre az elmúlt három évben hivatkozott.
Luka Vučinac (Fotó: ZLF)
„Ahelyett, hogy felelősséget vállalnának azért, amiért nem írták ki a választásokat, most inkább megpróbálják módosítani a szabályokat, hogy utólag igazolják saját jogellenes eljárásukat. Pedig a helyi közösségekről szóló rendelet világosan kimondja, hogy a helyi közösségi választásokat a képviselő-testület elnökének kell kiírnia legalább 30 nappal a tanácstagok mandátumának lejárta előtt” – jelentette ki Vučinac.
A Zöld–Baloldal emlékeztet arra is, hogy a Szerb Haladó Párt (SNS) és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alkotta kormánykoalíció három éve az úgynevezett „technikai mandátumra” hivatkozik, holott a ZLF álláspontja szerint erre nincs törvényi felhatalmazás. Szerintük technikai mandátum kizárólag a kormány esetében létezik.
Az önkormányzat dönti el, egyáltalán létezzenek-e helyi közösségek
Mint a vkt ülésén elhangzott, az önkormányzatokról szóló törvény értelmében a helyi önkormányzat az illetékes abban, hogy a helyi közösségeket érintő kérdéseket szabályozza. Ebbe beletartozik az is, hogy egyáltalán létezzenek-e helyi közösségek a község vagy város területén, valamint hogy milyen szervei lesznek, hogyan fogják megszervezni a munkát, és milyen módokon történik majd a tanács megválasztása. Mint arra Petar Pantelinac, a Városi Tanács nevében felhívta a figyelmet, nem létezhet jogi vákuum, mert ha valakinek a mandátuma le is járt, ezzel a funkciója nem szűnt meg, s a képviselők előtt lévő javaslatban csupán definiálták a fogalmakat, hogy ne kerüljön sor különféle értelmezésekre.
A történetnek azonban nemcsak jogi, hanem gyakorlati következményei is vannak. A helyi közösségek helyiségei sokszor zárva maradnak a lakosok előtt, pedig ezeknek éppen a helyi közösséget kellene szolgálniuk. A lakosság gyakran nem használhatja ezeket a tereket közösségi rendezvények vagy lakossági fórumok megtartására, miközben a helyi problémáikkal sem tudnak olyan választott testülethez fordulni, amely valóban képviselné az érdekeiket az önkormányzat felé.
„Vannak olyan helyi közösségi épületek, melyeket pillanatnyilag raktárként használnak, sőt az egyikben életvitelszerűen lakik valaki. A helyi közösségek azért léteznek, hogy a polgárok dönthessenek a saját lakókörnyezetüket érintő kérdésekről – az utakról, parkokról, közvilágításról, játszóterekről és más helyi problémákról. Erről azonban már három éve nem a polgárok döntenek, hanem olyan emberek, akiknek a mandátuma még 2023-ban lejárt. Ahol pedig nincsenek választások, ott felelősségre vonhatóság sincs.” – mutat rá Luka Vučinac. Hozzátette, 2019-ben volt az utolsó helyi közösségi választás, azóta van olyan helyi közösség, ahol a tagok némelyike elhunyt, és vannak olyan tanácstagok is, akik már nem szeretnének a tanács tagjai lenni, de ki tudja, meddig maradnak meg ezen a funkción, hiszen arról senki sem nyilatkozott, mikor lesznek választások, tehát akár hosszú ideig is fennállhat ez az állapot.
Félnek kiírni a választásokat?
Vučinac szerint azért nem akarják kiírni a választásokat, mert a hatalmi koalíció védi a saját embereit, viszont egy legitim tanács és az általuk tájékoztatott polgárok akadályozhatják a hatalmon lévőket, hogy azt csináljanak, amit akarnak.
Ubori László 2015-től 2019-ig volt az Újfalu helyi közösség elnöke. Szerinte azért nem írják ki a választásokat immár három éve, és akadályozzák a helyiségek használatát, mert el szeretnék kerülni, hogy a polgárok nagyobb számban összegyűljenek, átbeszéljék a problémákat és egy emberként lépjenek fel változásokat követelve. Ha nincs közösség és kommunikáció, az elégedetlenség sem ölthet nagyobb mértéket.
„Azelőtt volt egy fizetett titkár a helyi közösségekben, a polgárok bármikor jelezhették nála, ha valahol gond volt, a tanács egy-két hetente összeült, megbeszéltük ezeket az ügyeket és továbbítottuk a város felé. Az esetek legnagyobb részét meg is tudtuk így oldani. Anno a helyi járulékból befolyt pénzekből pedig különféle beruházások történtek a helyi közösség területén. Működött. Mostmár alig van ügyfélfogadás, megnyirbálták a hatásköröket, és a termeket sem lehet már használni. Leépíttették a közösséget. Csak abban a helyi közösségben van élet és pénz, ahol a „tűz közelében” dolgozó emberek irányítják a helyi közösséget is” – mondta Ubori.
Szabadkai utca (Fotó: Magločistač)
