A külföldi munkavállalók nem a hazaiak elől veszik el a munkát, hanem olyan álláshelyeket töltenek be, amelyekre Szerbiában nincs jelentkező – állítja Jelena Jevtović a Szerbiai Munkaadók Uniójától és Miloš Turinski az Infostudtól. A szakemberek szerint a hosszú távú megoldást nem a munkaerő egyre nagyobb mértékű importja jelenti, hanem az oktatási rendszer reformja és az iskoláztatás összehangolása a gazdaság igényeivel.
Az építkezéseken, a vendéglátásban, az ételfutároknál és egyes gyárakban a külföldi munkások ma már mindennapos látványnak számítanak. Miközben a hazai munkavállalók egyre gyakrabban mennek külföldre a jobb feltételek és a magasabb kereset reményében, a szerbiai munkaadók krónikus munkaerőhiánnyal küzdenek. Jelena Jevtović a Szerbiai RTV-nek nyilatkozva elmondta, hogy a külföldi munkavállalók alkalmazása két folyamat együttes hatása miatt vált valósággá.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Az egyik ok a szakképzett munkaerő hiánya, vagyis az, hogy nincsenek olyan káderek, akikre a munkaadóknak szükségük lenne. Ezzel párhuzamosan rengeteg emberünk megy külföldre, mert úgy ítélik meg, hogy ott biztosabb megélhetést tudnak garantálni maguknak és családjuknak” – mutatott rá Jevtović.
A legnagyobb kereslet továbbra is az építőiparban mutatkozik a munkások iránt – mondja Miloš Turinski, az Infostud munkatársa, de emlékeztet arra, hogy a külföldi munkaerő bevonása legelőször az ételfutár-szektorban kezdődött. Elmondása szerint a kiadott munkavállalási engedélyek száma a 2020-as nagyjából 21 000-ről a tavalyi évre csaknem 100 000-re ugrott, ami azt mutatja, hogy a gazdaság egyre inkább függ a külföldi munkavállalóktól.
A szakértők kiemelik, hogy a külföldi munkavállalók nem veszik el a munkát a hazai állampolgároktól. A törvény ugyanis előírja, hogy a munkaadónak az alkalmazásuk előtt ellenőriznie kell a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NSZ) nyilvántartásában, hogy van-e olyan hazai jelölt, aki megfelel az adott munkakör követelményeinek, és csak azután indítható meg a külföldi állampolgár foglalkoztatására vonatkozó eljárás, miután megállapítást nyert, hogy nincs megfelelő hazai munkaerő.
Gyakori feltételezés, hogy a munkaadók a költségek lefaragása miatt alkalmaznak külföldieket. Turinski szerint azonban a gyakorlat teljesen mást mutat.
„A munkaadó a munkabéren felül viseli az érkezésük, az elszállásolásuk költségeit és az egyéb adminisztratív kötelezettségeket is. Ezért a külföldi munkavállalókat nem a spórolás miatt alkalmazzák, hanem azért, mert egyszerűen nincs elég hazai szakember” – hangsúlyozta Turinski.
Jevtović hozzátette, hogy a munkaadóknak további kötelezettségeik is vannak, a tolmácsok biztosításától kezdve a dolgozók biztonságos munkavégzésre való betanításáig, ami különösen az olyan ágazatokban fontos, mint az építőipar.
Jelena Jevtović szerint a hosszú távú megoldást nem a munkaerő folyamatos importálása jelenti, hanem az oktatási rendszer reformja és a képzések összehangolása a gazdaság valós igényeivel.
„Előre kell tervezni a gazdaság fejlődését, és olyan szakmákra kell képezni a fiatalokat, amelyekre a munkaerőpiacnak szüksége lesz. Csak így biztosíthatjuk, hogy a jövőben legyen elég hazai munkavállalónk, és csökkenthessük a munkaerő-behozatal iránti igényt” – zárta gondolatait Jevtović.
Fotó: Pixabay
